Funkcionális Orvoslás

Funkcionális Orvoslás


Visszafordítható a Diabétesz és az Inzulin rezisztencia?

2018. március 04. - Funkcionális Orvoslás

nbpns-prescribing-food-1440x570.jpeg

Sokan azt gondolják, hogy a 2-es típusú cukorbetegség, inzulin-rezisztencia egy definitív, és élethosszig tartó betegség/állapot, amit gyógyszeresen lehet csak kezelni, és szinten tartani. Ezt halljuk a legtöbb helyről, médiából, orvosoktól. Gyógyszerekkel, inzulinnal lehet szinten tartani a vércukorszintünket, így megelőzve a szervi károsodásokat. Nem is kell más tenni, bevenni a nagy pirulát és így megvédhetjük magunkat, megelőzhetjük a nagyobb baj kialakulását. Ám a valóságban ez legtöbbször nem így történik, idővel egyre több, egyre nagyobb adag gyógyszerre lesz szükség, megjelennek a cukorbetegség miatt kialakult tünetek, és sajnos sokan eljutnak az inzulin terápiáig. A szakrendeléseken és az alapellátásban is csak annyi idő jut a cukorbetegekre, hogy felírjuk a recepteket, elküldjük a 3-6 havi labor kontrollra, illetve egyéb ellenőrző vizsgálatokra a betegeket. Maximum a diétázni kellene, fogyni kellene, 160 gr-os diétát kéne tartani hangzanak el...amivel a beteg semmit nem tud kezdeni. Ezek üres szavak egymás után, ami általában csak rossz érzést kelt bennük.

A cukorbetegség járványszerűen terjed az elhízással együtt. Ezt tudjuk, hiszen a csapból is ez folyik.. De változik valami? Történt valami az ellátásban? Változtattunk a protokollokon? Segítünk más irányból? Jobban koncentrálunk a megelőzésre, a beteg oktatásra, a táplálkozás fontosságára felhívjuk a figyelmet minden fórumon, ahol lehet? Egyre több helyen igen, de alapvetően nem változtak a dolgok...

nf-medical-school-nutrition-education.jpg

A táplálkozástudományi oktatás gyakorlatilag nem létező dolog az orvosi egyetemeken. Legalábbis az én időmben még biztosan nem létezett - de tudomásom szerint ma sem, bár cáfoljon meg valaki. Nem tanultunk róla, így aztán nem is törődtünk vele. A táplálkozás, életmód nem volt része a szókincsünknek. Orvosként minket nem érdekel a táplálkozástudomány és az életmód, az nem a mi dolgunk. Mi vagyunk a “there is a problem, I need to fix it” lányok és fiúk, a gyógyszerfelírók és a sebészek, nem a dietetikusok. Ami rendben is lenne addig, amíg az egészségügyi problémák nagy részét fertőzések és sebészeti problémák okoznák. De a dolgok a 20. században megváltoztak. Mára már nem a fertőzéses betegségek okozzák a legnagyobb problémát. Próbáltuk a 20. századi hozzáállást alkalmazni a 21. századi problémákra, amik főleg metabolikus és elhízás okozta problémák.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, míg 2003-ban tízezer 19 évesnél idősebb magyarból 627 volt cukorbeteg, 2015-re gyakorlatilag megduplázódott a számuk, vagyis tízezer lakosból 1243-an voltak orvosnál diabétesz miatt. Naponta kilencen halnak meg hazánkban diabéteszben. A cukorbetegség kezelése jelenti a legnagyobb terhet az NEAK-nak, 2015-ben több mint 44,9 milliárd forintot költöttek rá. Nemcsak a felnőttek, de sajnos a gyermekek körében is növekszik az elhízottak és a cukorbetegek száma.

A beteg kapja a különféle gyógyszereket, amelyek részben az inzulinrezisztenciáját hivatottak kezelni, részben a hasnyálmirigyét serkentik még több inzulin termelésére. Mivel az inzulinrezisztencia egy evolúciósan kialakult védőmechanizmus, ezért gyógyszeresen lecsökkenteni elég nehéz dolog, hiszen a szervezet a gyógyszerhez is alkalmazkodva, ismét vissza fogja növelni az inzulinrezisztenciát. Hiszen ez azt a célt szolgálja, hogy a sejtek megvédjék magukat a fölös cukortól, ami a vérben kering. A hasnyálmirigyet serkentő gyógyszerek meg azért veszélyesek, mert hozzájárulnak ahhoz, hogy a hasnyálmirigy mielőbb felmondja a szolgálatot. Ekkor pedig következik az inzulin terápia.

Tehát mi orvosoként kicsit elvesztünk. Próbáltunk olyan haszontalan és üres tanácsokat adni, mint az “Egyen kevesebbet, mozogjon többet!” , “Számolja a kalóriákat!”, vagy “A kalóriák a legfontosabbak, csökkentse a napi kalóriabevitelt!”. Egyszerűen erről nincsen elég tudásunk. Nem értettük az ehízást és annak hormonális természetét, és nem is tudtuk hogyan kell kezelni. Így a legtöbben feladták. Elismertük a vereséget azzal, hogy úgy tettünk, mintha a 2-es típusú cukorbetegség krónikus és progresszív betegség lenne. Azt állítottuk, hogy az elhízás az öregedés természetes következménye, még akkor is, ha az emberi történelemben ez ilyen nagyságrendekben sosem történt meg. Mindkét kijelentés természetesen teljesen hamis. A súlyvesztés gyakran visszafordítja a 2-es típusú cukorbetegséget, ezért azt mondtuk az embereknek, hogy fogyjanak, de nem mondtuk nekik, hogyan kell fogyni. Nem arról van szó, hogy orvosként dietetikusnak is kell lennünk, és, hogy nincsen szükség a gyógyszerekre egyáltalán, hanem arról, hogy több helyet kellene kapjon az életmód és táplálkozás az oktatásban és a terápiában is. Erre kiváló kezdeményezés pl. a svájci modell, avagy a praxisközösségek bevezetése. Csak ugye nincs pénz, és igazán elég szakember sincsen, hogy lefedje az igényt.

enrich-1024x814.png

 

A 21. századi orvoslás fegyvere az információ lesz. Információ, ami messze túlmutat a kalóriaszámolgatós dogmákon. Információ az ezeréves böjtölés gyakorlatáról. Információ a túlzott fruktózbevitel következményeiről. Információ a finomított élelmiszerek, különösen a finomított szénhidrátok mennyiségének csökkentéséről. Információ az elhízás okairól és a 2-es típusú cukorbetegségről. És a nagyszerű hír az, hogy ez az információ a 21. században nemcsak az orvosoké, hanem bárkié, akinek van internetkapcsolata. Nagyon sokat segíthetne a telemedicinia, a célzott tájékoztatás, betegedukáció.

 

diabetes-ebloghealth.jpg

Út a cukorbetegséghez

A diabétesz gyakran már csak előrehaladott állapotban kerül diagnosztizálásra. Az inzulin rezisztencia, amikor a szervezet gyakorlatilag elenáll az inzulinnak a diabétesz előszobája. Amikor az étkezésed főleg üres kalóriákból, gyorsan felszívódó szénhidrátokból áll - kenyér, rizs, krumpli, tészta, cukor - a test lassan ellenáll az inzulin hatásainak, és egyre többet kell termelni hozzá, hogy ugyanazt a hatást érje el, szinten tudja tartani a vércukorszintet.

A magas inzulinszint a probléma első jele, ez pedig nehezen kontrollálható étvágyhoz, evéshez és így hízáshoz vezethet. A magas inzulinszint figyelmeztető jel, amely akár évtizedekkel, de biztosan évekkel megelőzi a cukorbetegség manifesztálódását.

Az inzulin-rezisztenciát, és a gyakran társuló metabolikus szindrómát a centrális típusú elhízás, az étkezések után jelentkező fáradékonyság, az édesség utáni vágy, a magas triglicerid és alacsony HDL-szint, a magas vérnyomás, véralvadási problémák és gyulladásos paraméterek növekedése jellemzi.

Ezek a problémák már évekkel a cukorbetegség kialakulása előtt megjelenhetnek, és ha időben felismerjük őket, megelőzhető lehet a cukorbetegség is. A legtöbb ember tisztában van a cukorbetegség által okozott szövődményekkel - pl. szívrohamok, stroke, amputáció, vakság, veseelégtelenség és idegkárosodás. Ezen kívül növeli a demencia és a rákos megbetegedések kockázatát, és impotenciát okozhat. Azonban az inzulin rezisztencia, pre-diabétesz is okozhatnak ilyen problémákat.

 

A cukorbetegség visszafordítható - diagnosztizáljunk időben!

 

Már bizonyított tény, hogy visszafordítható életmódváltással, dietetikai tanácsadással, vezetéssel, alkalmi gyógyszeres támogatással, ha tényleg időben elkapjuk.

Ne várjunk míg magas lesz a cukorszint, figyeljünk a korai jelekre, a testalkatra, a táplálkozásra, a családi hajlamra. Szűrjünk és figyeljünk egymásra.

bloodtest.jpg

Tesztek, amik segíthetnek kiszűrni

  1. OGTT - Az OGTT teszt terheléses vércukorvizsgálatot takar, amely a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia megállapítására szolgál. A vizsgálat során nem csak éhhomi vércukorszintet mérnek, hanem 75 gramm glükózoldat elfogyasztása utá az orvos által előre meghatározott időközönként ismétlik a vizsgálatot (30-60-90-120 perc). A leggyakrabban úgynevezett 3 pontos terhelést kérnek az orvosaink (éhgyomorra, majd az első és a második óra végén történik a vérvétel). Ezt a vizsgálatot kiegészítheti egy inzulin szint mérés, ilyenkor a kiértékelő labor nem csak a vércukor szinteket méri a levett vérből, hanem a vér inzulin szintjét is.

  2. Hemoglobin A1c - HbA1c egy hosszútávú-vércukorszint jelző paraméter. Segítségével megítélhető az elmúlt 6-10 hét átlagos vércukorszint értéke. A HbA1c a hemoglobin egy alegysége, amely képes glükózt megkötni. Minél magasabb a vércukorszint, annál több hemoglobin alegység köt cukrot. A kötés kezdetben instabil, de néhány óra múlva stabilizálódik és vissza nem fordíthatóvá válik, azaz a cukor nem tud többé leválni a hemoglobinról. Az átmeneti magas vércukorértékek így a HbA1c-értékkel alig mutathatók ki, ellenben a múltbéli átlagos glükóz érték jól látszik. A cukorbetegség kezelése során fontos a HbA1c-érték normál tartományban tartása, hiszen csak így lehetséges hosszútávon a cukorbetegség által okozott szövődmények lehetőség szerinti elkerülése vagy csökkentése.

  3. Lipidek - A koleszterinszint vizsgálatát az érelmeszesedés és ennek következtében fellépő betegségek (szívinfarktus stb.) kockázatának megállapítására használják. A kívánatos értékek több körülménytől is függenek. Cukorbetegség esetén pl. a kívánatos összkoleszterinszint < 4,6 mmol/l. Egy kicsit leegyszerűsítve és jobban megjegyezhetően a kívánatos értékek: HDL > 1, triglicerid < 2, LDL < 3, összkoleszterin < 5 mmol/l. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát általában a HDL és az összkoleszterin hányadosával szokták becsülni, mert a magasabb HDL-szint csökkenti a magas LDL-szint kockázatát. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem minden LDL ( és HDL) ugyanolyan kockázat szempontjából. Ez megmagyarázhatja miért van az, hogy egyes embereknek magas az LDL szintjük, de nincsen semmi bajuk, míg másoknak alacsonyabb LDL szinteknél is alakul ki problémájuk. Úgy tűnik, hogy a részecske mérete is számít. A kicsi és sűrű LDL részecskék könnyebben beépülnek a plakkba, míg a nagyobb, bolyhos szerkezetűek lepattannak az érfalról. Bár ma már vannak olyan vizsgálatok, amikkel a részecskék méretét is tudják mérni, erre nincsen szükség, mivel az összkoleszterintszint, LDL, HDL és triglicerid szint elegendő információt szolgáltat a kockázati tényezők figyelembevételével.

  4. CRP - A C-reaktív fehérje az egész szervezetben termelődik, különösen az immunsejtekben, a májban és a zsírsejtekben. Egy gyulladáskeltő hatás (amilyen pl. a fertőzés vagy sérülés), és a CRP szint drámai mértékben megemelkedik. A CRP egy hihetetlenül érzékeny és stabil jele az általános gyulladásnak. Arra szokás használni, hogy kövessék olyan krónikus gyulladásos betegségek folyamatát, mint pl. a rheumatoid arthritisz, érgyulladás, vagy a gyulladásos bélbetegségekét, mint pl. a Crohn-betegségét. Újabban azonban a CRP-t kezdik úgy tekinteni, mint ami okozza a gyulladást, nem pedig egyszerűen csak jelzi. Ez a felismerés ajtót nyitott további lehetőségeknek a krónikus gyulladásos folyamatokkal való megküzdésében. A súlyosabb embereknek magasabb a CRP szintje, mivel a hasi zsírszövet termékeny talaja a gyulladáskeltő citokinek túltermelésének, amely végül a CRP szintjének növekedését eredményezi. Az elhízott emberek gyakran krónikus gyulladásos állapotban vannak, amely drámaian megnöveli minden degeneratív betegség kockázatát. A CRP csökkentés egyszerű módja a hasi zsírtól való megszabadulás. Az elhízás és a cukorbetegség is hozzájárul a CRP szint emelkedéséhez. Elhízott emberekben a CRP-vel kapcsolatosan kétszeres kockázat is fakad. Először is, míg a legtöbb keringő CRP-t a máj termeli, az emberi zsírszövet is igen sok CRP-t termel. Másodszor az elhízott emberekben gyorsan emelkedik a citokinek, különösen az Interleukin-6 (IL-6) szintje, amely a májban CRP termelést indít be, ami további CRP emelkedéshez vezet. Így a CRP az egyik hiányzó láncszem az elhízás és a cukorbetegség és szívbetegség között.

  5. Ferritin - Ez gyakran emelkedett cukorbetegekben. Gyulladás nem specifikus markere. Egyébként a ferritin egy olyan fehérje a vérben, amely tárolja a vasat a szervezetnek egy későbbi időpontban történő felhasználása céljából. A ferritin mennyisége a tárolt vas mennyiségére utal.

  6. Szérum húgysav szint - A magas húgysavszint nemcsak típusos köszvényt okoz, de nagyon szoros kapcsolatban áll más betegségekkel, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vesebetegségek és a metabolikus szindróma. A szérum emelkedett húgysavszintje (hiperurikémia) a szív- és érrendszeri betegségek és a vesebetegség önálló rizikófaktora is lehet. Számos kutatás bizonyította, hogy köszvényes betegeknél, vagy azoknál, akiknek magas a vérükben a húgysavszint, tízszer gyakoribb a magasvérnyomás-betegség. A szív- és érrendszeri betegségben, cukorbetegségben, magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél pedig háromszor gyakrabban fordul elő a köszvény. A fruktóz-anyagcserére az ATP gyors kiürülése jellemző, ami fokozza mind a húgysav képződését, mind pedig kibocsátását. Megfigyelések szerint a fokozott fruktózbevitel a hiperurikémia és hipertónia kapcsolatának szorosabbá válásával jár. Egyre több bizonyíték támasztja alá a magas húgysavszint szerepét a metabolikus szindróma kialakításában. Korábban a metabolikus szindrómánál megfigyelt hiperinzulinémiát az egyidejűleg észlelt magas húgysavszinttel hozták kapcsolatba, mivel a húgysav gátolja az inzulin renális kiürülését.

  7. Májenzimek - A 2-es típusú cukorbetegségben, inzulin rezisztenciában és metabolikus szindrómában gyakran fordulnak elő májproblémák és emelkedett májenzim értékek, aminek oka multifaktoriális lehet. Ennek oka lehet a zsírmáj kialakulása, amikor a máj sejtjeiben túl sok zsír halmozódik fel. Egy kis mennyiségű zsír normálisnak tekinthető a májsejtekben, azonban, ha 5% fölé emelkedik, akkor már zsírmájról beszélhetünk. Igaz, hogy a túlzott alkohol fogyasztás is zsírmájhoz vezethet, azonban gyakran nem ez játszik szerepet a kialakulásában. Számos, elzsírosodott májjal kísért állapot esik a nem-alkoholos zsírmáj kategóriájába, ami a nyugati országokban gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt a leggyakoribb májbetegség. Ebben az állapotban a májban nagyobb mértékű zsírfelhalmozódás és gyulladás található, ami károsítja a májsejteket. Ez az ismételt sejtroncsolódás és elhalásos fibrózishoz, hegesedéshez vezethet, és a májenzimek emelkedéséhez. Számos tényező okozhatja, segítheti elő a kialakulását - Elhízottság: mivel ez az állapot általános gyulladással jár, hozzájárulhat a zsírraktározáshoz a májban. Hasi hájtöbblet: normális testsúlyú, de túlzott viszcerális (zsigeri) zsírral, deréktáji zsírpárnákkal rendelkező embereknél is kialakulhat. Inzulinrezisztencia: a magas inzulinszint és az inzulinrezisztencia is megnöveli a májban a zsírraktározást a 2-es típusú cukorbetegeknél és a metabolikus szindrómában szenvedőknél. A magas finomított szénhidrát bevitel: a finomított szénhidrátok rendszeres fogyasztása növeli a máj zsírraktározását, különösen, amikor túlsúlyos vagy inzulinrezisztens emberek fogyasztanak belőle sokat. A cukros üdítők fogyasztása: a cukros, szénsavas üdítők, energiaitalok magas fruktóztartalmúak, amiről kimutatták, hogy hozzájárul a zsírmáj kialakulásához, gyerekeknél is. Sérült bélflóra: a közelmúlt vizsgálataiban kimutatták, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása, illetve az áteresztő bélszindróma is hozzájárulhat a kialakulásához.

Tehát ezek a tesztek, amiket a háziorvos is megcsinálhat, és, amikkel könnyedén ki lehet mutatni, hogy valaki cukorbeteg, vagy emelkedett-e a rizikója. Ezen kívül természetesen figyelni kell a tünetekre, a táplálkozási és eletmódbeli szokásokra, valamint a hajlamra.

 

group-22.jpg

 

John Muir szerint, “amikor megpróbálunk valamire önmagában rámutatni, kiderül, hogy minden mással összefügg a világegyetemben”. Ugyanez a helyzet az emberi biológiával is. A test egy dinamikus rendszer, amelyben minden mindennel összefügg, a test különböző rendszerei folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással. Minden ilyen rendszerben felléphetnek oylan egyenetlenségek, amelyek rendellenességet okoznak a testúly szabályozásában és az anyagcserében. Ahhoz, hogy sikeresen tudjuk kezelni a problémákat, a gyökerét kell megtalálni, azt a pontot, ahol elindult ez az egyenetlenség. Tehát csak kizárólag gyógyszerekkel nem kezelhetünk - kezelhetünk, de nem gyógyíthatunk - sikeresen egy táplálkozás és életmód okozta problémát, csakis a táplálkozás és az életmód megváltoztatásával. És a táplálkozás csak egy része a valódi egészségnek..

Dr Varga Zsuzsanna

https://www.tenyek-tevhitek.hu/zsirmaj_mi_az_es_hogy_lehet_megszabadulni_tole.htm

Mi van akkor, ha mégis antibiotikumot kell szedned?

2815842_fc6fc9e2.jpg

Korábban már írtam, és biztosan sok helyen lehet olvasni, hallani róla, hogy az antibiotikum szedésnek milyen veszélyei, mellékhatásai vannak. A fölöslegesen felírt antibiotikumok sajnos valóban nagy károkat tudnak okozni, ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor elkerülhetetlen a szedésük, de nem kell aggódni, mert azért ez nem jelenti azt, hogy a helyzet reménytelen, és vége a bélflóránknak egy életre :) Beletelik némi időbe és energiába, de sokmindent tehetsz - az antibiotikum szedése idején és utána is - hogy minimalizáld a károkat és segítsd visszaépülni a bélflórát.

human-microbiome.jpg

Probiotikumok

Sokan megkérdőjelezik, hogy van-e értelme probiotikumot szedni az antibiotikum terápia alatt is, mert, hogy azt is megöli a gyógyszer, így csak dobáljuk a sok pénzt az ablakon. Nos, ez nem feltétlenül igaz. Ugyanis nem kell ahhoz a probiotikumnak kolonizálni a bélrendszert mindjárt, hogy legyen hatásuk. Már a tranziens törzsek is terápiás hatással bírnak. Van néhány randomizált, placebo-kontrollos vizsgálat, amelyek bizonyították a probiotikum-használat hatékonyságát az antibiotikum szedés során - a mellékhatások csökkentek és kevesebb bélfertőzés alakult ki.

Például az egyik tanulmányban azt találták, hogy 135 kórházi beteg esetén, akik valamilyen antibiotikum kúrában részesültek, azok, akik probiotikumot szedtek mellé 12%-ban tapasztaltak hasmenést, szemben a placebó csoporttal, ahol ez az arány 34% volt. Ezen felül míg a placebó csoportban a hasmenéseket 17%-ban C. difficile okozta, a probiotikumot szedők esetében ez nem fordult elő egyetlen embernél sem.

Egy másik tanulmányban három különböző csoportban vizsgálták a probiotikumok hatását. Az első csoportban antibiotikumot szedők voltak, a második csoportban az antibiotikum terápia végeztével kaptak probiotikumot, a harmadik csoportban pedig a terápia alatt és után is szedtek probiotikumot a betegek. A placebó csoportban szignifikánsan magasabb volt a fakultatív anaerobok száma - ezzel vizsgálták a diszbiózist (a bélflóra felborult állapota) - 20 nappal a terápia végeztével. A másik két csoport között annyi volt a különbség, hogy a harmadik csoportban, ahol a terápia alatt is szedtek probiotikumot, ott a terápia alatt sem nőtt meg a fakultatív anaerobok száma, míg a második csoportban, ahol csak az antibiotikum befejezése után kezdtek el szedni azt találták, hogy a terápia alatt megnőtt az anaerobok száma, míg a probiotikum kúra után csökkent. Ez egyértelműen bizonyítja a probiotikumok kezelésének fontosságát az antibiotikum kezelés során, valamint azután is.

probiotics1.pngA legtöbb ilyen kísérlet során különböző Lactobacillus, Bifidobacterium vagy Saccharomyces boulardii törzseket használtak. A Lactobacillus és a Bifidobacterium a két leggyakoribb probiotikumként használt nemzetség, így ezek a kiegészítők könnyen elérhetők a legtöbb gyógyszertárban. A S. boulardii valójában egy hasznos gomba, nem pedig baktérium, ezért különösen hasznos antibiotikus kezelés során, mert az antibiotikumok nem képesek megölni. A S. boulardii azért is előnyös, mivel nem fenyeget az a veszély, hogy géneket hordoz az antibiotikum rezisztenciához, és később ezeket a géneket átjuttatja patogén baktériumokba.

Mint minden más a legjobb probiotikum kiválasztása is igencsak egyénfüggő - függ az antibiotikumtól és az egyén bélflórájának aktuális állapotától - de a leginkább ajánlott kiegészítő az antibiotikum terápia alatt az S. boulardii és a terápia végeztével pedig jöhetnek a Lactobacillus és a Bifidobacterium törzseket tartalmazó probiotikum készítmények.

probiotics2.jpgPrebiotikumok

A prebiotikumok emészthetetlen szénhidrátok, vagy legalábbis emészthetetlenek számunkra, amelyek sértetlenül érik el a vastagbelet, és szelektíven táplálnak sok jótékony baktériumtörzset.

A prebiotikumok sokkal hatékonyabbak, mint a probiotikumok a bélben lévő jó baktériumok növekedésének elősegítésében. Így a prebiotikumok hihetetlenül fontosak az egészséges bélflóra védelme vagy újjáépítése során. Az antibiotikum alkalmazása alatt és után fókuszálj arra, hogy sok felszívódó rost jusson a szervezetedbe, amelyek táplálják a hasznos baktériumokat. A legjobb ilyenkor kerülni a nem felszívódó rostokat, mivel ezek irritálhatják az ilyenkor amúgy is nagyon érzékeny bélfalat.

Van azonban egy fajta nem felszívódó rost, ami ilyenkor állítólag nagyon jó hatású, ez a rezisztens keményítő - resistant starch - amely szelektíven serkenti a jó baktériumokat a beleinkben, segít fenntartani az egészséges baktérium egyensúlyt. Ezek a jó baktériumok rezisztens keményítővel „táplálkoznak” és rövid láncú zsírsavakat termelnek, melyek közül a legjelentősebbek az acetát, a butirát és a propionát. Ezen három rövid láncú zsírsav közül a butirát különös jelentőséggel bír, a vastagbélre és a teljes egészségre gyakorolt jótékony hatásának köszönhetően. A butirát az előnyben részesített energia forrása azoknak a sejteknek, amelyek a vastagbelet bélelik, és számos szerepet játszik az anyagcsere növelésében, a gyulladás csökkentésében.

A rezisztens keményítő néhány közismert élelmiszer forrása a zöld (éretlen) banán, a megfelelően elkészített főtt és lehűtött rizs vagy hüvelyesek, és főtt és lehűtött burgonya.

change6.jpgA változatosság fenntartása

A legnehezebb feladat egy antibiotikum kúra után nem a flóra mennyiségének helyreállítása, hanem a változatosság visszaállítása. Mint láttuk a probiotikumok hihetetlenül hasznosak lehetnek az antibiotikum okozta hasmenés megelőzésére és a bélfertőzés veszélyének csökkentésére, ezért azt javaslom, hogy probiotikum szedését már kezdjük el az antibiotikum kúrával együtt és folytassuk a kezelés befejezése után is. Azonban arra ne számítsunk, hogy kizárólag a gyári készítményekkel sikerül visszaépíteni az eredeti változatos flórát.

Az egyik legjobb módja, hogy különböző hasznos baktériumokat juttassunk a belünkbe, ha sok fermentált ételt fogyasztunk. A savanyú káposzta, valamint egyéb savanyított zöldségek, a kefír, joghurt nagyon jók erre. Azonban a boltban vásárolt kefír és joghurt nem sok élő flórát tartalmaz már. Sokkal jobb, ha otthon el tudjuk készíteni. Ami a prebiotikumot illeti, fogyasszunk annyiféle és annyi zöldséget, amennyit csak lehet. A legjobbak a répa, tök, fehérrépa, cékla..stb.

Ezen kívül kerülni kell a túlzott higiéniát, úgy értem a túl sok kézmosást, a fertőtlenítő termékek túlzásba vitt használatát. Túl sterilen élünk a modern társadalomban. Gondoljunk csak bele nagyszüleink gyerekkorukban hogyan éltek kint a tanyán, a ház körül, a kertben, a réten, patakparton. Koszosak lettek minden nap, sárosak, és a szüleik nem estek nekik fertőtlenítő törlőkendővel minden alkalommal, ahogy hozzányúltak valamihez. Ez nagyban segíti az egészséges mikroflóra változatosan tartását.

germ_hands.png

A bel és a máj támogatása

Amikor az antibiotikum felborítja a bélflóránkat, olyankor az egész emésztőrendszer és a bélfal is érintve van. Sokat segíthet még pl. a csontleves fogyasztása ilyenkor. Az émelygést, hányingert csillapítja a gyömbér, egy kis meleg vízbe, teába vágjunk/reszeljünk egy kicsit belőle.

A májra is rossz hatással van az antibiotikum, különösen, ha hosszú ideig kell szedni azt. Nemcsak az antibiotikumokat kell feldolgoznia, de a sok elpusztuló baktérium miatt és a bél megnövekedett áteresztő képessége miatt keletkezett lipopoliszacharidokkal is foglalkoznia kell. Nagyon jó hatása van a máriatövisnek, amit sokféle készítményben megtalálunk.

Remélem hasznosnak találjátok ezt a cikket:) Zöldségevésre fel!  

forrás:

Béluniverzum - harmadik rész - Hogyan tápláljuk?

1431922301551.jpeg

A belünk olyan, mint egy kert, ahhoz, hogy egészséges és szép kertünk legyen, jó talajra van szükségünk, egészséges talajhoz pedig egészséges és tápláló ételek kellenek. Ahhoz, hogy táplálni tudjuk ezt a talajt először el kell távolítani minden potenciálisan mérgező vagy gyulladást okozó anyagot (bizonyos ételek pl.), javítani kell az emésztést, a tápanyagok felszívódását és egyensúlyba hozni a bélflórát.

Ez egyszerűen hangzik, de valójában egy nagyon komplex folyamat. Megpróbálok leírni egy pár gyakorlati tanácsot, a lényeg, hogy lassan, egyszerre csak egy lépést haladj. Próbálj mindig kicsi változásokat bevezeteni, azokat megszokni és a mindennapok részévé tenni. Ha eggyel már megvagy, jöhet a következő. Jobb, ha csak kicsit változtatsz, de az hosszútávon megmarad, mint hogyha sokmindent változtatsz egyszerre. Erre nincs instant megoldás, egy kapszula, ehhez idő és türelem kell, de a türelem egészséget terem.

Első lépésben szabadulj meg mindentől, ami árthat!

Ha bármilyen étel allergiád vagy intoleranciád van, akkor azt ki kell vonni az étkezésedből. Ha felmerül a gyanú érdemes kivizsgáltatni magad, és orvos tanácsát kérni.

Csökkentsd vagy akár teljesen iktasd ki az étkezésedből a feldolgozott és magas cukor tartalmú ételeket, mert ez nem csak a belednek nem jó, az egész testednek sem jó!

Csökkentsd az omega-6 zsírsav bevitelt. Bár ez egy esszenciális zsírsav, a nyugati világban ebből túl sokat fogyasztunk. Ez főleg a növényi olajokban található meg, mint pl. napraforgó olaj, szója, margarin. Ezek helyett használj inkább oliva olajat vagy kókusz olajat.

A stressz egy fontos tényező a belünk egészsége szempontjából is. Az agyunk és a bélrendszerünk szoros kapcsolatban áll. Keress megoldásokat, hogy kezelni tudd a stresszt az életedben, meditálj, jógázz, relaxálj!

Ne szedj fölöslegesen antibiotikumokat! Sajnos tapasztalatból mondom, hogy sokan vannak, akik egy szimpla megfázásra, torokfájásra “szereznek maguknak” valahonnan és orvosi tanács nélkül is elkezdik szedni. Ezzel hatalmas károkat okozva. Egyrészt ezzel növelik a rezisztens kórokozók előfordulását, másrészt a bélflórájuk egészségét is tönkreteszik. A szisztémás hatása különösen drasztikus csecsemőkben és kisgyermekekben, kutatások igazolták, hogy az antibiotikumok bélflórára gyakorolt hatása egészen felnőttkorunkig megmaradhatnak. Valamint az is bizonyított tény, hogy a túlzott antibiotikum használat gyermekkorban megnöveli a későbbi allergiás-, atópiás-, autoimmun betegségek, asztma, elhízás és fertőzések kockázatát. Mindig kérd ki orvos véleményét! A vírusos betegségekben NEM használ az antibiotikum!

Ugyancsak bánj óvatosan a non-szteroid típusú fájdalomcsillapítók szedésével, mint pl. az ibuprofen. Ez ugyanis növeli a vékonybél permeabilitását, és gyulladást okozhat. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/ar...)

Második lépésben helyettesítsd a hiányzó faktorokat

eating-healthy.jpg

Kezdjük az alapoknál! A gyomrodnak és belednek nincsen foga. Ahhoz, hogy rendesen meg tudd emészteni az ételeket időre van szükség, és ez ott kezdődik, hogy időt szánsz az evésre. Lassan eszel és alaposan megrágod az ételt. Közben nyugalomban vagy, az evésre és magadra figyelsz! Adj időt a szervezetednek az emésztésre, hagyj időt az evések közt, legalább 3-4 órát. Ezek az egyszerű dolgok drasztikus változást eredményezhetnek már anélkül is, hogy bármi mást megváltoztatnál az étkezéseddel kapcsolatban!

Cseréld le a főzéshez használt zsíradékot oliva olajra, kókusz olajra vagy vajra, esteleg kacsazsírra. Bélbarát zsírokat tartalmaz még az avokádó, a magok és diófélék.

Ha nem eszel rendszeresen jó minőségű halat, akkor szedj omega-3 zsírsavat tartalmazó magas minőségű étrendkiegészítőt.

Igyál sokat! Ha nem iszol eleget, a a beledben nem marad elég folyadék, mert minden vizet felszív a szervezeted, hogy ne száradj ki, ennek következménye pedig a székrekedés. Rengeteg ember jön székrekedéses panaszokkal. Ennek több oka lehet nyilván, de az egyik nyilvánvaló oka az, hogy nem isznak eleget. Az esetek egy jelentős részében ezzel az egyszerű változással sikerül orvosolni ezt a kellemetlen problémát. Az ideális 25-30 ml/testtömeg kg, tehát egy 70 kg-os embernek legalább 2 l víz/nap - bár ez nyilván változik a hőmérséklettől és a fizikai aktivitástól is.

A rostdús étkezés nagyon jó hatással van a bélflórára, minél rostdúsabban eszünk annál egészségesebb és változatosabb lesz a bélflóránk és vele mi is! Plusz a rostok lazítják a székletet, és ez a második varázsütés a székrekedéses problémák kezelésében! Ezen kívül igen laktatóak is és alacsony a kalóriatartalmuk a rostban gazdag élelmiszereknek. Az ideális a 18 g/nap, amit rengeteg zöldség, hüvelyesek és finomítatlan, teljes kiörlésű szénhidrátok ( zab, köles, quinoa, amarant, stb) fogyasztásával tudsz elérni.

És végül relaxálj, meditálj, pihenj és aludj, amennyit csak kíván a szervezeted! Tudom, hogy ezt sokkal könnyebb mondani, mint csinálni, de ez borzasztóan fontos lenne!

Harmadik lépés végül, hogy gyógyíts meg minden bajt és védd a bélflórádat!

A következőekben felsorolok a teljesség igénye nélkül néhány “bélüzemanyagot”, amik segítenek a flóra helyreállításában, fenntartásában, és gyógyításában.

16998209_164637070710814_5099846485268022073_n.jpg

Használj rendszeresen kurkumát az ételeidben! Rengeteg ételben lehet használni és azon kívül, hogy finom, pl. csökkenti a gyulladást, segít a depresszióban, növeli az inzulin érzékenységet és jótékony hatása van a bélflórára is.

Probiotikus élelmiszerek: fermentált tejtermékek, mint a bio natúr joghurt, tejföl, sajt vagy kefir (ha nincs laktóz érzékenység). Jó alternatíva a kimchi, kombucha, miso, natto, savanyú káposzta. Válassz olyat, amik nem pasztörizáltak, mert a hőkezelés után már nem fognak semmilyen élő organizmust tartalmazni az tuti.

Prebiotikus élelmiszerek: spárga, érett banán, padlizsán, endívia, fokhagyma és a hagyma, csicsóka, póréhagyma, hüvelyesek (mint a bab, borsó, lencse) és cikória. Finomítatlan, teljes kiőrlésű dolgoknak is van jó esetben prebiotikus funkciója.

16938551_164639447377243_6585870509987183451_n.jpg

Növényi polifenolok. Ezek fontos, a természetben előforduló vegyületek, amelyek megtalálhatók a legkülönbözőbb növényekben, gyümölcsökben és zöldségekben, és mindenféle jótékony hatásuk van mind a bélre, mind a szervezet egészére: citrusfélék, sötétzöld leveles zöldségek - spenót, sóska, kel - zöld tea, bogyós gyümölcsök, magok és diófélék, kakaó - vagyis CSOKIIII! De csakis a jó minőségű, valódi kakaóból készült csokoládé és kakaópor.

Dr Varga Zsuzsanna

( forrás: Bjarnason, I., Williams, P., Smethurst, P., Peters, T.J. and Levi, A.J. (1986) ‘Effect of non-steroidal anti-inflammatory drugs and prostaglandins on the permeability of the human small intestine’, Gut

De Filippo, C., Cavalieri, D., Di Paola, M., Ramazzotti, M., Poullet, J.B. and Massart, S. (2010) ‘Impact of diet in shaping gut microbiota revealed by a comparative study in children from Europe and rural Africa’, Proceedings of the National Academy of Sciences

De-Souza, D.A. and Greene, L.J. (2005) ‘Intestinal permeability and systemic infections in critically ill patients: Effect of glutamine*’, Critical Care Medicine

Dethlefsen, L. and Relman, D.A. (2010) ‘Incomplete recovery and individualized responses of the human distal gut microbiota to repeated antibiotic perturbation’, Proceedings of the National Academy of Sciences

Gibson, P.R. and Shepherd, S.J. (2010) ‘Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach’, Journal of Gastroenterology and Hepatology

Lambert, G., Boylan, M., Laventure, J.., Bull, A. and Lanspa, S. (2007) ‘Effect of aspirin and ibuprofen on GI Permeability during exercise’, International Journal of Sports Medicine,

Puupponen-Pimiä, R., Aura, A.., Oksman-Caldentey, K.., Myllärinen, P., Saarela, M., Mattila-Sandholm, T. and Poutanen, K. (2002) ‘Development of functional ingredients for gut health’, Trends in Food Science & Technology

Wald, A. (2013) Patient information: High-fiber diet )

Beszéljünk a koleszterinről!

Háziorvosként rengeteg emberrel találkozom, akiknek magas a koleszterinszintje. Nagyon sokan szednek úgynevezett sztatinokat, melyek a koleszterinszintet csökkentik. Úgy gondolom, hogy ez önmagában kevés ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el a terápiában. A gyógyszerszedés mellé, illetve előtte érdemes változtatni az életmódunkon is. Alapvetően probléma, hogy az emberek nem tudják mi is az a koleszterin, hogyan kerül a testünkbe, miért rossz vagy jó az nekünk és mit tehetünk, hogy ez jó irányba változzon?!

images.png

Mi az a koleszterin?

A koleszterin (C27H46O) szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Különösen nagy mennyiségben fordul elő egyes szervekben, pl. a mellékvesében, idegrendszerben. Koleszterint a szervezet minden sejtje előállít; a legnagyobb mennyiséget a máj. A sejthártyák felépítésében van fontos szerepe, továbbá sokféle hormon szintézisének kiindulási anyaga. Minden sejt membránjában megtalálható mint a membránfluiditást szabályozó anyag: a túl rigid membránokat folyékonyabbá teszi, a túlságosan folyékonyakat pedig merevíti. Emellett az epesavak és a szteroidhormonok prekurzoraként (előanyagaként) is ismert.

75-80 %-át a testünk állítja elő, a maradék pedig a táplálékkal kerül a szervezetünkbe. Ha a táplálékkal több koleszterint viszünk be, akkor a szervezetünk kevesebbet termel, és fordítva. Ezért mostmár az ajánlások nem az ételek koleszterin tartalmára fókuszálnak, mert tudjuk, hogy más dolgok jobban befolyásolják a vérszintjét. ( Bár, ha magas a koleszterin szinted és a családban többeknél is előfordul, akkor lehet, hogy a dietetikus ajánlása alapján kerülnöd kell a magas koleszterintartalmú ételeket.)

bad-vs-good-cholesterol.jpg

 

Mi az a “jó” és “rossz” koleszterin?

Mivel a koleszterin egy lipid ezért a vérben nem úszkálhat magában, hidrofób - tehát víztaszító részecske, melyet a plazma vizes közegében kell szállítani. A szállítást a lipoproteinek végzik, amik a hidrofób lipideket hidrofil - tehát víz-szerető - burokban tartják. Különböző típusú lipoproteinek vannak, melyekben a koleszterin aránya változó, és más a szerepük is. A két legfontosabb, és leggyakrabban vizsgált az LDL - kis sűrűségű lipoprotein - és a HDL - nagy sűrűségű lipoprotein. Az LDL a leggazdagabb koleszterinben, és ennek a szerepe, hogy koleszterint szállítson a sejteknek. Az LDL-t gyakran “rossz koleszterin”-nek hívják, mert, ha túl sok van belőle, akkor az erek falához tapadhatnak és részt vesznek a plakkok képzésében, érelmeszesedésben. A HDL a sejtekből és az erek falából a májba szállítja vissza a felesleges koleszterint, amely ott újrahasznosul vagy epesavvá alakulva kiválasztódik az emésztőrendszerbe. Ez a „jó” koleszterin.

Miért mérik?

A koleszterinszint vizsgálatát az érelmeszesedés és ennek következtében fellépő betegségek (szívinfarktus stb.) kockázatának megállapítására használják. A kívánatos értékek több körülménytől is függenek. Cukorbetegség esetén pl. a kívánatos összkoleszterinszint < 4,6 mmol/l. Egy kicsit leegyszerűsítve és jobban megjegyezhetően a kívánatos értékek: HDL > 1, triglicerid < 2, LDL < 3, összkoleszterin < 5 mmol/l. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát általában a HDL és az összkoleszterin hányadosával szokták becsülni, mert a magasabb HDL-szint csökkenti a magas LDL-szint kockázatát.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem minden LDL ( és HDL) ugyanolyan kockázat szempontjából. Ez megmagyarázhatja miért van az, hogy egyes embereknek magas az LDL szintjük, de nincsen semmi bajuk, míg másoknak alacsonyabb LDL szinteknél is alakul ki problémájuk. Úgy tűnik, hogy a részecske mérete is számít. A kicsi és sűrű LDL részecskék könnyebben beépülnek a plakkba, míg a nagyobb, bolyhos szerkezetűek lepattannak az érfalról.

Bár ma már vannak olyan vizsgálatok, amikkel a részecskék méretét is tudják mérni, erre nincsen szükség, mivel az összkoleszterintszint, LDL, HDL és triglicerid szint elegendő információt szolgáltat a kockázati tényezők figyelembevételével.

10brody-tmagarticle.jpg

Mediterrán diéta vs. sztatinok

Mind a mediterrán diéta, mind a sztatinok hatékonyan csökkentik a szívbetegség és szív-érrendszeri katasztrófák bekövetkezésének valószínűségét. Egy 2013-ban végzett nagyszabású kutatás szerint például azoknál a magas kockázattal rendelkező embereknél, akik átváltottak mediterrán diétára, 30%-kal csökkent a szívroham, stroke kockázata. A sztatinok egy hasonló vizsgálatban pedig 44%-kal csökkentették a kockázatot egy 2009-es vizsgálat szerint.

Az optimális választás azonban, legalábbis azok számára, akiknél magas a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, a kettő kombinációja. Azoknak, akiknek alacsony a kockázata viszont elég lehet a mediterrán diéta - sok olívaolaj, diófélék, gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek; hal, szárnyas és a bor (étkezésnél) mértékkel; és kevesebb tejtermék, édesség és vörös, valamint feldolgozott húsok.

Tehát itt nincs vagy-vagy, kiindulópontnak, az alacsony kockázattal rendelkezőek esetében elegendő lehet az életmódváltás, a mediterrán diétára átállás, melynek egyéb pozitív hozadéka is van, pl. csökken a kognitív hanyatlás, bizonyos ráktípusok és a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Azonban, ha mindezek ellenére sem normalizálódik a koleszterinszint, akkor érdemes elkezdeni valamilyen sztatin szedését.

Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetnek, azok, akik sztatint szednek, hogy úgy érzik ezzel elkerülhetik az életmódváltást, és mindent úgy csinálhatnak, ahogyan eddig. Ez egy kolosszális hiba. A gyógyszeres terápia mellett szükség van az életmódváltásra és a diétára.

Tehát összességében elmondható, hogy a mediterrán diéta akkor is segít, ha valaki gyógyszert szed, és a koleszterinszint csökkenésen kívül egyéb egészségügyi előnyökkel is jár.

ask-mediterranean-diet-master768.jpg

Hogyan segíthetsz még csökkenteni az LDL, és növelni a HDL-szintedet?

1. Kerüljük a transz-zsírokat és fogyasszunk főleg telítettlen zsírokat!

A telítettlen zsírok csökkentik az LDL-szintet és emelik a HDL-szintet, pont, ahogy nekünk jó:) Tehát, ha magas a koleszterinszinted, hagyd el a vajat, a zsíros húsokat, különösen a feldolgozott húsokat, kókusz és pálma olajat, és ehelyett válassz extra szűz olívaolajat, dióféléket, magvakat, olajos halakat, avokádót és humuszt.

A transz-zsírok a legrosszabbak, így azokat kerüljük, amennyire lehet. Ezek tulajdonképpen egyszeresen telítetlen zsírsavak „transz” elrendezéssel, ez azt jelenti, hogy a szénhez kapcsolódó hidrogénatomok egymással szemben, transz állásban helyezkednek el.

Transz-zsírok alapvetően kétféle módon keletkezhetnek, egyrészt mesterségesen, a növényi olajok részleges hidrogénezése vagy az olajok finomítása során, másrészt természetes úton, a kérődző állatok anyagcseréje során. Számos országban szabályozzák a maximálisan az élelmiszerbe kerülhető transz-zsírsav mennyiségét. Az Egészségügyi Világszervezet 1%-ban határozza meg az elfogyasztott transzzsírok maximális értékét, ez azt jelenti, hogy a napi energiabevitel maximum 1%-a származhat transzzsírokból, nemzetközi táplálkozási ajánlások ennél magasabb szintet, az energiabevitel maximum 2%-t javasolják. Magyarországon – Ausztria és Dánia után – az Európai Unióban harmadikként 2014. február 18-tól korlátozták a végső fogyasztónak szánt élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát.

A következő ételekben fordulnak elő transz-zsírok nagy mennyiségben: a mélyhűtött pékárukban, levesporokban, kész salátaöntetekben, mélyhűtött pizzákban, ropikban, kekszekben, nápolyifélékben, a bevonómasszából készült figurás csokoládékban, szaloncukorban, sőt a mikrós pattogatott kukoricában is.

2. Egyél több növényt :)

A növényi élelmiszerek hatékonyak lehetnek a koleszterin szint normalizálásában. Először is, mert rostban gazdag táplálékok, és néhány rost fajta a bélben megköti a koleszterint és így kiürül. Másodsorban ezek a rostok táplálják a bélbaktériumokat, és a fermentációnak köszönhetően rövid láncú zsírsavak keletkeznek, amik a véráramba jutva befolyásolják a máj koleszterin termelését. Az egyik ilyen rost, ami bizonyítottan pozitívan befolyásolja a koleszterin szintet az a béta-glükán, ami pl. a zabban és árpában található. Napi 3g béta-glükán csökkenti az összkoleszterin szintet és az LDL-szintet is.

3. Kerüljük a feldolgozott, finomított gabonaféléket

Ide tartozik a fehér lisztből és hozzáadott cukorral készült pékáruk pl. Ezek az ételek negatív hatással vannak a vér koleszterin szintjére. Cseréld le őket teljes kiörlésű, minél természetesebb, feldogozatlanabb változatokra.

22well_physed-tmagarticle.jpg

4. Mozogj rendszeresen!

A mozgás nemcsak, hogy az egész szív-érrendszert egészségesen tartja, de csökkenti az LDL-szintet, és növeli a HDL-szintet.

5. Tartsd egyensúlyban a testsúlyod!

Ha túlsúlyos vagy, különösen, ha nagy a haskörfogatod, az együtt jár a magas LDL-szinttel, és az alacsony HDL-szinttel. Tehát a fogyás természetesen segít normalizálni a koleszterin szintet is.

A lényeg, hogy ha javasolnak gyógyszert, ha nem, az életmódváltásnak fontos szerepe van a koleszterinszint csökkentésében, és ezzel a szív-érrendszeri betegségek, agyi történések megelőzésében is. Bár sokkal könnyebb lenyelni minden nap egy kis tablettát, de hosszútávon mindenképpen jobban járunk, ha mellé teszünk mi is az egészségünkért.

A Mayo Clinic mediterrán diéta javaslata:

http://www.mayoclinic.org/healthy-l...

Dr Varga Zsuzsanna

forrás:

http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1200303?query=featured_home&#t=article

http://circoutcomes.ahajournals.org/content/2/3/279

A béluniverzum - második rész

Probiotikumok és prebiotikumok

microbiome.jpg

A béluniverzum sorozat második részében a pro- és prebiotikumok bélflórára gyakorolt hatását fogjuk átnézni. Ez talán ez egyik legizgalmasabb téma a táplálkozástudományban manapság. Rengeteg kutatás folyik a témában, próbálják feltérképezni a bélflóra jelentőségét, összetételét, és természetesen azt, hogy hogyan tudjuk azt befolyásolni, javítani, helyreállítani.

tumblr_mk886ktneu1qbh26io3_1280.png

 

Mi a probiotikum?

A probiotikumok a szervezetünkben található, velünk szimbiózisban élő "élő mikroorganizmusok”, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezet egészségi állapotára, fontos szerepet töltenek be a belső egyensúlyunk fenntartásában. A magzati életben a bél steril, az újszülőtt először a szülőcsatornában kontaminálódik baktériumokkal. A normál hüvelyflórából az újszülöttbe jutó Lactobacillusok az anyatej oligoszacharidjai - mint prebiotikumok - bifidogén hatására kolonizálódnak az újszülőtt bélrendszerében. A bél korai kolonizációja szerepet játszik az immunrendszer érésében.

Leggyakrabban a probiotikus élelmiszerek vagy kiegészítők Lactobacillus vagy Bifidobacterium baktérium törzseket tartalmaznak, általában fermentált tejtermékekből. Azonban mielőtt hatásukat kifejthetnék túl kell élniük egy igen veszélyes utat, amíg a bélbe jutnak:

1. Először is túl kell élniük a gyártási, szállítási és tárolási folyamatokat, hogy élő állapotban bekerülhessenek a boltokba.

2. Ezután túl kell jutnia a gyomor savas közegén, ami pont azért van, hogy a potenciális ártó baktériumokat semlegesítse, valamint át kell jutni a hasnyálmirigy által kiválasztott enzimeken és az epén is.

3. Ha végül sikerül elérnie élve a vastagbelet, akkor ott valami pozitív hatást kellene gyakorolni, nemcsak egyszerűen átszaladni a bélrendszeren...

Ezen nehézségek miatt, az, hogy a megfelelő probiotikumot a megfelelő helyre juttassunk nem olyan egyszerű és fontos kiemelni, hogy az előnyöket, amelyeket a klinikai vizsgálatokban láthatunk nem mindig lehet elérni a joghurtokkal, tablettákkel és egyéb kiegészítőkkel, amik elérhetők a gyógyszertárakban, boltok polcain.

Mindezen kihívások ellenére azonban a jó minőségű probiotikumoknak kedvező hatása van bizonyos betegségekben. A legjobban alátámasztott ilyen hatás az antibiotikumok okozta hasmenéses panaszokban van, de a kutatók rengeteg egyéb betegségben is vizsgálják hatásukat - rák, ekcéma, mentális betegség.

Egy vizsgálatban azt találták, hogy a hazai lakosság bélflórájában a jótékony baktériumok elvárt 40-50%-os aránya helyett csak 12%-ban voltak kimutathatóak. Ez párhuzamba hozható a WHO statisztikai adataival, melynek alapján a magyar lakosság egészségi mutatói évek óta az európai átlag alatt vannak. Az emésztőszervi betegségek által okozott halálozás az európai országok közül hazánkban a legmagasabb.

Atópiás korképek esetében az immunrendszer érésének elmaradása korrigálható probiotikumok adásával, rheumatoid arthritis esetén a gyulladásos folyamatok módosulnak. Májbetegeknél ammónia csökkentő hatásuk a hepatikus enkefalopátia kezelésében, endotoxinémia csökkentése májkárosodásnál a májfunkció javulását eredményezi, gyulladásos folyamatok gátlása késlelteti a zsírmáj, a cirrózis, a fibrózis és a karcinogenezis létrejöttét. Képesek mérsékelni az osteopénia és osteoporózis kialakulását. A tejsav hatására bekövetkező ph-eltolódás javítja az ásványi anyagok ( kálcium, magnézium, vas, cink) oldódását, segíti a biohasznosulását.

microbes_110115_1024-1024x576.gif

Korlátok

A legtöbb kutatás, amit a probiotikumokkal kapcsolatban végeztek beteg emberek körében történt, tehát egészséges emberek körében még nem tudjuk biztosan, hogy pontosan milyen hatása van, mivel használatuk még nem terjedt el széles körben. Azonban tudjuk az elmúlt 50 év több száz kutatása alapján, hogy mellékhatásuk gyakorlatilag nincsen - kritikus állapotú vagy immunszuprimált emberekben okozott mellékhatást, de egészségesekben nem. A probiotikumok csak ép nyálkahártya felszínhez kötődve tudják érvényesíteni jótékony hatásukat.

A probiotikumok, akár tabletta formájában is, ma is élelmiszernek minősülnek. Ezért nem kell átesniük ugyanolyan szigorú tesztelésen, mint a gyógyszereknek, ezért igen nehéz megmondani, hogy valóban tartalmazzák-e azokat a baktériumokat élő állapotban és megfelelő mennyiségben, amit a csomagolás állít, valamint, hogy a kívánt hatás érhető-e el velük.

Dr Alessio Fasano szerint a bélflóráról alkotott jelenlegi tudásunk hasonlít az világűrről rendelkező tudásunkhoz. Tudjuk, hogy létezik a világűr - a mikrobiom - és tudjuk, hogy van tejút - nagyobb baktériumtörzsek - de még távol vagyunk attól, hogy teljes mértékben értsük ezt a szisztémát. Más szóval, van egy csomó részlet, amit még meg kell érteni, mielőtt képesek vagyunk teljes mértékben kihasználni a probiotikumok egészségre gyakorolt hatását.

health-benefits-of-prebiotics-2_1.jpg

És mi van a prebiotikumokkal - ez ugyanaz?

Nem. A prebiotikumok a táplálékkal a szervezetünkbe kerülő, általunk nem megemészthető, többnyire szénhidrát-tartalmú élelmiszerek ( inulin, laktulóz, oligofruktóz, fruktooligoszaharidok ), amelyet a vastagbél jótékony baktériumflórája használ fel tápanyagául. A bakteriális feremntáció során rövid szénláncú zsírsavak képződnek. A vajsav és a propionsav a vastagbélhám , az acetilsav az agy és a szív anyagcseréjében játszik szerepet. A vajsav fontos a bélnyálkahártya egészsége szempontjából, erősíti a bél gátfunkcióját, csökkenti gyulladásos folyamatokat és az oxidatív stresszt, és jelez az agyunknak, hogy tele vagyunk.

Általánosságban elmondható, hogy több, mint napi 20 gramm prebiotikum fogyasztása nem kívánt mellékhatásokat okozhat, mint pl. puffadás, különösen azokban, akik IBS-ben ( irritábilis bél szindróma) szenvednek. Fontos, hogy, ha ilyesmit eszünk vagy szedünk, akkor kis adagokban kezdjük. Természetesen előforduló prebiotikum pl. az anyatejben lévő oligoszacharid, de található prebiotikum az articsókában, spárgában, póréhagymában, zöld banánban, cikóriában és hagymában.

A prebiotikus rostok a széklettömeg növelésével javítják bélmotilitást, rövidül a tranzititdő, a toxikus anyagcseretermékek kevesebb ideig tartózkodnak a bélben, csökken a nyálkahártya irritáció, a gyulladás.

Összegzés

Összefoglalva tehát a probiotikumok előnyösen alkalmazhatóak a bélflóra összetételének bármilyen okból történő megváltozása következtében létrejövő bélbetegségek megelőzésében, kezelésében, allergiás kórképekben, egyes metabolikus folyamatokban. Még rengeteg a felderítetlen terület ebben a témában, de az biztos, hogy még sokat fogunk hallani a közeljövőben a bélflóra, pro- és prebiotikumok valamint általános egészségi állapotunk közti összefüggésekről.

Ugyanakkor, mint szinte minden új dolgot ezt is nagyon felkapták és jól “megmarketingolták” ám, szóval fenntartásokkal kezeljük a mindenféle több ezer forintos “csodaszert”, amit már gyakorlatilag bárhol kaphatunk. Attól, hogy valami csilli-villi csomagban van, és minden este bevágnak egy reklámblokkot róla, hogy erősíti az immunrendszert ne dőljünk be neki! Nem igaz, hogy minél többféle flórát és egyéb hozzáadott csodaszert tartalmaz, az annál hatásosabb is lesz. Sajnos még mindig kevés tudományos bizonyíték van a jelenleg kapható szerekkel.

Személy szerint azt gondolom, hogy egészséges felnőtt szervezetnek, akinek rendben van az emésztőrendszere, annak nincsen szüksége probiotikum szedésére. Egészséges táplálkozással biztosíthatjuk, hogy a kis bogaraink jól érezzék magunkat. Erről a következő cikkben fogok bővebben mesélni! Ha valaki antibiotikumot szed, annak szoktam javasolni probiotikum szedését. A rengeteg elérhető termék közül kettőt szoktam javasolni, az Enterol tablettát, ami egy Saccharomyces boulardii nevű élesztőgombát tartalmaz, így az antibiotikum mellett is szedhető, hiszen erre az nem hat. Erről találtam a legtöbb tanulmányt, mely igazolja az antibiotikum okozta hasmenésben a pozitív hatását. A másik, amit még javasolok, bár azt inkább az antibiotikum kúra befejeztével, a Protexin Balance vagy Restore. Ezek többféle baktérium törzset tartalmaznak, több tanulmány igazolja hatásukat, bár itt sem beszélhetünk egyértelmű bizonyítékokról.

Take home message : A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amik jó hatással vannak az egészségünkre és rengeteg betegségben lehet pozitív hatásuk. Mellékhatásuk nincsen, de éretelmetlen szedésük felesleges pénzkidobás, mivel a jelenleg kapható probiotikumokkal kapcsolatban kevés tudományos bizonyíték áll rendelkezésünkre, valamint nehezen ellenőrizhető összetételük és minőségük. Egészséges, változatos táplálkozással boldog bélflórát nevelhetünk.

Dr Varga Zsuzsanna

( A cikkben megnevezett probiotikumokat saját tapasztalat alápján ajánlom, ezért semmilyen juttatást nem kapok!! )

( forrás: Wachta Judit Dr. - A probiotikumk helye az evidáncián alapuló orvoslásban,2011

Hamer, H.M., Jonkers, D., Venema, K., Vanhoutvin, S., Troost, F.J. and Brummer, R.. (2007) ‘Review article: The role of butyrate on colonic function’, Alimentary Pharmacology & Therapeutics

Puupponen-Pimiä, R., Aura, A.., Oksman-Caldentey, K.., Myllärinen, P., Saarela, M., Mattila-Sandholm, T. and Poutanen, K. (2002) ‘Development of functional ingredients for gut health’, Trends in Food Science & Technology

Sabater-Molina, M., Larqué, E., Torrella, F. and Zamora, S. (2009) ‘Dietary fructooligosaccharides and potential benefits on health’, Journal of Physiology and Biochemistry

Scott, K.P., Martin, J.C., Duncan, S.H. and Flint, H.J. (2013) ‘Prebiotic stimulation of human colonic butyrate-producing bacteria and bifidobacteria, in vitro’, FEMS Microbiology Ecology

Tuohy, K.M., Probert, H.M., Smejkal, C.W. and Gibson, G.R. (2003) ‘Using probiotics and prebiotics to improve gut health’, Drug Discovery Today )

 

 

Idén lefogyok?!

Miért ne add fel?!

body-love.jpg

Március felénél járunk, és itt az ideje, hogy számot vessünk, és megvizsgáljuk újévi fogadalmunk sikerességét, vagy sikertelenségét?! Sajnos már közhely lett, és vicc a fogadalom, amit sosem tartunk be. De vajon mi az, amit a legtöbben megfogadunk és aztán nem tartunk be?

“Idén lefogyok!”

Azonban ez valószínű azoknak, akik kétségbeesetten próbálnak eleget tenni ennek, mégsem olyan vicces. Egy új kutatás szerint egyre több ember mond le a fogyásról. Egyre kényelmesebben érzik magukat a túlsúllyal, és az elhízás társadalmilag is egyre elfogadottabbá válik. Ez a jelenség pedig szerepet játszik a motiváció csökkenésében azáltal, hogy nem azt hangsúlyozzuk ki, hogy mennyivel egészségesebb fölös kilók nélkül az élet, hanem a testképet helyezzük előtérbe. Hiszen, ha megkérdezünk 100 túlsúlyos embert arról, hogy miért szeretnének lefogyni, biztosan nem az szerepel majd az első helyen minimum 90-nél, hogy mert egészséges szeretnék lenni, és szeretném, ha hosszabb ideig élnék, és azt egészségben tölthessem, ne betegségben, hanem az, hogy minél gyorsabban beleférjen a 4 számmal kisebb nadrágjába, meg szebb legyen, mint a szomszéd húszéves lány.

220114heacover.jpg

A súlyunk az egy összetett téma. Nincsen egyetlen csodapirula, amivel kiküszöbölhetjük a genetikánkat, az életmódunkat, táplálkozást, mozgást, stresszt, mentális, lelki egészségünket-betegségünket és környezeti tényezőket, mivel ezek mind szerepet játszanak súlyunk és testképünk kialakításában.

Ehhez hozzájön az is, hogy az általánosságban elfogadott testtömegindex használata a súlyunk, túlsúlyunk mérésére nem teljesen pontos. A sovány nem mindig egyenlő az egészségessel, míg az, akinek van egy kis plussz itt-ott, még lehet csodás formájú és egészséges is! Vannak olyanok, aki rengeteget esznek, össze-vissza, mégis vékonyak, és vannak, akik a levegőtől is híznak. Mennyire igazságtalan már ez?!

Testképzavarok

Egy 2010-es tanulmányban leírják, hogy egy úgynevezett generációs váltás történt, az emberek már jobban elfogadják, hogy túlsúlyosak, és egyre kevésbé érzik magukat annak, míg akkor is, ha a testtömeg indexük alapján egyéretlműen azok is. Emiatt a váltás miatt az emberek kevésbé motiváltak a fogyásra, és így az egészségügyi kampányok sem tudják őket már olyan mértékben befolyásolni, mint korábban. Valószínűleg jobban kellene hangsúlyozni, hogy milyen egészség előnyökkel jár a fogyás és az egészséges testsúly. Nyilván ez a váltás abból a szempontból egészséges, hogy egyre jobban próbálunk elrugaszkodni attól a kényszerképzettől, miszerint csak a kockahas és a szálkás izmos test lehet tökéletesen egészséges és kívánatos. Egyre több blogger és role-model vállalja fel valós önmagát, kisebb tökéletlenségeiket, melyekkel nyilván pozitív irányba befolyásolják a szélsőséges irányba eltolódott testképet. Ám nem szabad a ló másik oldalára sem átesnünk, és elfogadni a túlsúlyt, mint normát!

Belefáradtak a fogyókúrákba

no-more-diets.jpg

De a szerzők azt is elismerték, hogy lehet egy egyszerűbb magyarázat is erre a tendenciára, mégpedig az a tény, hogy sokan olyan hosszú ideig voltak túlsúlyosak, hogy egyszeűen belefáradtak a fogyókúrákba, és feladták. Egy 2011-es tanulmányban, amely a New England Journal of Medicine-ben jelent meg leírták, hogy a fogyókúrán átesett szervezet rengeteg változáson megy keresztül, melyek összességében biztosítják, hogy az elvesztett súlyt visszanyerje a test. Csökken a metabolikus ráta, lehetővé téve testünknek, hogy kevesebb kalóriával gazdálkodjon ugyanúgy. Hormonális változások történnek, melyek növelik az étvágyat. Ez a változás megmarad egészen a testsúly vesztés után egy évig, még azután is, hogy visszajött a súly, így lehetséges, hogy még többet szednek fel, mint, amennyit lefogytak. Ezt az elméletet más tanulmányok is megerősítik, miszerint a fogyókúrázók 95%-a miután lefogyott öt éven belül visszanyeri az elvesztett súlyt, sőt még egy kicsit többet is.

Nyilván nem tesz jót a dolgoknak, hogy mindenféle ‘csodazsírégetővarázspirula’ elérhető a piacon, amik instant fogyást ígérnek, valamint ‘bikinibádivörkáutok’, amik 5 hét alatt tökéletes testet ígérnek, napi 10 perc alatt. Félre ne értsetek, ezeknek van helye, és van, amelyik szuper, de nyilván nem mindegy kiknek és milyen módon hírdetik, árulják. A testünket úgy tervezték, hogy hetente 1 kg-ot fogyhat. Ez nem fog semmilyen csodaterméket eladni. De, ha az esküvőre leadott kg-ok szépen visszakúsznak a metabolikus változásoknak köszönhetően, a frusztráció nő a kg-okkal párhuzamosan, még több fogyókúrás könyv, csodapirula és varázstorna becsúszik az online kosárba, míg végül mivel egyik sem működik, egy idő után szépen feladod.

Millió divatdiéta van és lesz is mindig, de a fogyókúra egyszerű tudomány! Egyél kevesebbet, mozogj többet! Egyszerű, igen, addig, amíg az érzelmeink nem szólnak közbe..Érzelmi okokból eszünk. Így azok, akik túlsúlyosak nem egyszerűen a lustaság miatt túlsúlyosak! Átmenetileg fontosabbak azok az érzelmi kontextusok, amit az étel ad, mint az egészségük. Ezért fontos, hogyha valaki fogyni akar megtalálja az igazi okot, hogy MIÉRT akar lefogyni. Hogy legyen egy cél a szeme előtt, mert az út, amit végig kell járni sokkal nehezebb, mint gondolná. Az igazi okot, hogy miért akarnak egészségesek lenni!

1344229976350.jpg

Cukorsokk

Amerikában egy nap 22 kiskanál cukrot eszik egy átlag ember, szerintem ettől mi sem vagyunk messze. A túlsúly egyik legalattomosabb oka a rejtett cukrok. Számos néven nevezik megtévesztve ezzel a népet. Reggelire egy gyerek az egész napra ajánlott cukormennyiséget is megeheti akár, puszta jóindulatból persze, hála a finom és gyors gabonapelyheknek, műzliknek, reggeli italoknak, gyümölcsleveknek, melyek délig tartó lendületet ígérnek, ám délig tartó cukorsokkot biztosítanak ehelyett.

A megoldás

Tehát összességében a megoldás talán abban van, ha valóban a testképet egészséges irányba toljuk, abbahagyjuk a fat-shaming-et és a 30 kg-os modellek kifutón mutogatását, megtanulunk egészségesen enni, kevesebb cukrot eszünk, megtanítjuk a gyerekeket TÁPLÁLKOZNI. Bevezetjük az életünkbe a rendszeres, jól átgondolt, megfelelő intenzitású mozgást. Mindezekhez természetesen szükséges figyelembe venni az egyén genetikáját, a körülményeit, munkahelyét, életvitelét. Semmilyen csodakönyv és módszer nem helyettesítheti ezt hosszútávon.

Szuper lenne az alapellátásban segíteni, és valóban épkézláb megoldást kínálni a túlsúllyal küzdőknek. Hányszor fordult már elő, hogy valaki bejött hozzám pl. mozgásszervi problémákkal - térd-, derék-, csípő fájdalommal - hogy le kellene fogynia, tudja, hogy ne fájjon, de nem tud. Vagy mikor én mondtam, hogy ez a rengeteg fájdalom javulna, ha le tudna fogyni. És mikor egy férfi ül veled szemben és elsírja magát emiatt...de nincs időnk, kellő tudásunk, programjaink, hogy jól tudjunk segíteni.

dontgiveup-600x334.jpg

NE adjuk fel!

Ezt nem könnyű megoldani, de mivel rengeteg betegség összefüggésben van a növekvő derékbőségünkkel, szükség van ezekre a változásokra egyénileg is és társadalmilag is. Rengeteg krónikus betegség és azok által okozott költségek elkerülhetőek lennének, ha nagyobb figyelmet fordítanánk a túlsúlyra. Természetesen nehéz ezt a problémát megoldani, de egy biztos a feladás nem a jó megoldás.

És, hogy miért ne add fel? Mert az egészséges súly nemcsak szép, de főleg egészséges! Hosszútávon biztosan sokkal kevesebb betegséggel számolhatsz, kevesebb ízületi fájdalommal, cukorbetegséggel, magasvérnyomással, szívrohammal, agyvérzéssel, májproblémákkal, veseproblémákkal, emésztési problémákkal...stb. És mert jobban bírod majd a napjaidat, fizikailag és mentálisan is, és még a dédunokáiddal is focizhatsz majd a grundon az orvoshoz járás helyett..

Miért akarsz egészséges lenni? Mit jelent az egészség számodra? Hogyan fogja ez az életminőségedet javítani? Mert annyira el vagyunk foglalva az életünkkel, hogy elfelejtjük, hogy miért is élünk, mit is akarunk elérni…Állj meg egy pillanatra és gondolkozz el ezen!

Megéri!

Dr Varga Zsuzsanna

zene - Pumeza Matshikiza - La Paloma - Spotify :)

forrás:

http://jamanetwork.com/journals/jama/article-abstract/2608211

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19875997

http://www.latimes.com/science/sciencenow/la-sci-sn-fewer-americans-diet-20170308-story.html

A fogyókúrák és az érzelmek

alg-jillian-michaels-biggest-loser-jpg.jpg

Jillian Michaels a fogyókúrákról..Millió divatdiéta van és lesz is mindig, de a fogyókúra egyszerű tudomány! Egyél kevesebbet, mozogj többet! Egyszerű, igen, addig, amíg az érzelmeink nem szólnak közbe..Érzelmi okokból eszünk. Így azok, akik túlsúlyosak nem egyszerűen a lustaság miatt túlsúlyosak! Átmenetileg fontosabbak azok az érzelmi kontextusok, amit az étel ad, mint az egészségük. Ezért fontos, hogyha valaki fogyni akar megtalálja az igazi okot, hogy MIÉRT akar lefogyni. Hogy legyen egy cél a szeme előtt, mert az út, amit végig kell járni sokkal nehezebb, mint gondolná. Az igazi okot, hogy miért akarnak egészségesek lenni!
Miért akarsz egészséges lenni? Mit jelent az egészség számodra? Hogyan fogja ez az életminőségedet javítani? Mert annyira el vagyunk foglalva az életünkkel, hogy elfelejtjük, hogy miért is élünk, mit is akarunk elérni…Állj meg egy pillanatra és gondolkozz el ezen!

http://bigthink.com/videos/jillian-michaels-on-weight-loss

A méregtelenítésről végre őszintén!

A nagyböjt margójára

detoxification.jpg

Mindenki hallott már a méregtelenítésről, az biztos. Egyre nehezebb kiigazodni a méregtelenítő biznisszben. Rengeteg cikk jelenik meg ebben az igen népszerű témában. Nem győzök pislogni a napvilágot látott szuperebbnél szuperebb méregtelenítő diéták, kúrák láttán.

Millióról olvastam már, pl. igyál 5 napig zöld leveket, minden nap másikat, vagy igyál minden nap kecsketejet és akkor kitisztul a beled, vagy egyél szódabikarbónát minden nap, vagy ne is egyél semmit se, sőt szedjél hashajtót meg vízhajtót.

Manapság már a boltokban is egyre több csodaszer kapható, amik méregtelenítő címkével vannak díszítve. A “méregtelenítés” üzlet évről-évre egyre csak nő. Alapvetően ez jó, mert ez azt jelenti, hogy az emberek nyitottak, és szeretnének egészségesek lenni, de sajnos a biznissz az biznissz.

carrot-1085063_340.jpgA “detox” minden bizonnyal egy népszerű fogalom. Legtöbbeknek az egészségtelen életmódból való tisztulást, megváltást jelenti, gyors megoldást a másnaposságra, a nagy zabálásokra, az esti kimaradásokra, az M-betűs gyorséttermi gyorsan bekapott ebédekre. Másoknak a gyors fogyás és csodálatosan tiszta bőr, fényes haj ígérete kecsegtető. De azon túl, hogy kétségtelenül jövedelmező marketing kifejezés, mik azok az úgynevezett "toxinok"? Tényleg lehetséges méregteleníteni vagy ez is csak egy újabb palánkon át az arcunkra esés?!

Mi az a “toxin”?

Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű tevékenységgel – ha belőle kellő mennyiség jut be az élőlénybe. Paracelsus (a toxikológia atyja) szerint:

"Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg."

578acfc36.png

A köznyelvben a méreg szót gyakran használják olyan veszélyes anyagokra is, amelyek korrozívak, rákkeltőek, mutagének, teratogének vagy környezetszennyezők lehetnek. A mérgek jogi definíciója ennél sokkal szigorúbb. Szélesebb körben ezt a fogalmat használják a több ezer különböző testünkbe jutó anyag leíására, mint pl. a szennyező anyagok, növényvédő szerek, szintetikus vegyszerek, a feldolgozott élelmiszerek, nehézfémek és még sok más. Ki vagyunk téve ezeknek a vegyszereknek, toxinoknak minden nap, jut belénk az ételekből, italokból, amiket fogyasztunk, a kozmetikumokból, tisztítószerekből, amit használunk nap, mint nap, valamint a belélegzett levegővel. Van, amit tudunk kontrolálni, van, amit nem.

Honnan jönnek a toxinok?

Az iparosodásnak és a mezőgazdaság fejlődésének köszönhetően nagy mértékben megnőtt az olyan vegyi anyagok száma, melyeknek közvetlenül ki vagyunk téve. Sajnos ezeknek a többségét még nem vizsgálták meg, hogy vajon okoz-e bármilyen károkat bennünk emberekben is, így aztán nem tudjuk, hogy a használt anyagok károsak vagy ártalmatlanok ránk nézve. Ugyancsak bizonytalan, hogy annak a rengeteg vegyi anyagnak, aminek ki vagyunk téve, összeadódik-e a hatása. A lényeg tehát, hogy rengeteg kérdés marad megválaszolatlanul.

Azt azonban tudjuk, hogy bizonyos anyagok felhalmozódnak a testünkben, és hogy egyes anyagokból nagy dózis károsíthatja a szervezetünket. Például néhány toxint összefüggésbe hoztak krónikus betegségekkel, mint pl. a kardiovaszkuláris betegségek, cukorbetegség és elhízás. Például folynak olyan kutatások, amik a szív-érrendszeri, légzőszervi betegségek és a légszennyezés összefüggéseit vizsgálják.

Azonban arra nincsen bizonyíték, hogy az átlagos mindennapi, minimális toxin expozíció miatt aggódnunk kellene. Személy szerint én szkeptikus vagyok, és, amit lehet elkerülök, de ez az én véleményem. Ismerek olyanokat is, akik ezt a dolgot sokkal lazábban kezelik, addig, amíg erre nem áll rendelkezésre elengendő bizonyíték. Szkeptikus vagy vagy sem, a jó hír az, hogy a testünk viszont durván jó méregtelenítésben, és nincs szüksége semmilyen őrült divatdiétára hozzá, az anyatermészet így alkotta meg, higgyétek el, sokkal okosabb, mint mi!

A testünk valójában folyamatosan méregtelenít!

A nap minden percében a testünkben rengeteg komplex folyamat zajlik, amelyek segítenek megszabadulni a különböző méreganyagoktól. Sőt mi több, azon kívül, hogy a külvilágból érkező mérgeket feldolgozza, a saját szervezetünkben keletkező melléktermékektől is meg kell szabadulnia. A méregtelenítésben a szervezetünk nagyon jó, attól függetlenül, hogy éppen “méregtelenítünk” vagy sem. Nincsen semmilyen csodaszer, pirula, por, ital, vagy diéta, ami ezt megcsinálja helyette. Ne higgy azoknak a reklámoknak, amik mást állítanak!

És hogyan működik? Egy kis élettan...

A legtöbb méregtelenítés és biotranszformáció - ami egy anyag átalakítását jelenti, jelen esetben valami biztonságosabbá, kiválasztható formájúvá - a májban zajlik, de szerepet játszik ebben a folyamatban a vese, a bél, a bélflóra, a tüdő és a bőr is. Igazi csapatmunka.

Tulajdonképpen ez egy zseniálisan vezényelt kémiai, biológiai folyamatok összessége, amiben fogunk egy mérget, kicsit megkeverjük, hozzáadunk ezt-azt, hogy biztonságosabb legyen, aztán megpróbáljuk kiüríteni.

Ez a folyamat két fő fázisra bontható:

Fázis I reakciók

A fázis I metabolikus átalakulások három nagy csoportja - oxidációs, redukciós és hidrolitikus reakciók - közül kétségkívül az oxidációs folyamatok bírnak a legnagyobb jelentőséggel. Ez a fázis legalább 57 különböző útvonalat foglal magába, ennek a része az úgynevezett ‘citokróm p450’ rendszer. Mindenféle reakciókon és enzimeken keresztül alakulnak át a toxinok úgynevezett intermedier metabolitokká.

p450.gifFázis II reakciók

A Fázis II reakciók jellegzetessége, hogy az eredeti, vagy már korábbi metabolikus transzformáció(k) során módosult szerkezetű vegyületek (metabolitok) a szervezet néhány kismolekulájával reagálva, a reagáló molekuláknál általában kevésbé lipofil (jobb vízoldékonyságú) és kevésbé toxikus konjugációs, addíciós vagy szubsztitúciós termékké alakulnak. Itt tehát különböző extra vegyületek, molekulák kapcsolódnak hozzájuk, mint pl. glukuronid, szulfátok, a glutation vagy különböző aminosavak. Miután ezek vízoldhatóbbá teszik a metabolitokat így már kiválaszthatóak az epébe, ahonnan a székletbe és a vizeletbe fognak kerülni.

Minden átmegy ezen az útvonalon?

Nem. Néhány toxin, mint például a POP-ok (környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok ) és a fémeket ( a higany, a kadmium, alumínium, ólom) potenciálisan felhalmozódhatnak a zsírszövetben vagy a csontokban, ahelyett, hogy kiürülnének a szervezetből. Ezért ösztönözök mindenkit arra, hogy minimalizáljuk ezeket ahol csak lehetséges.

Hogyan segítheted a testedet a méregtelenítésben?

Mostmár valószínűleg tisztában vagy vele, hogy a méregtelenítés az nem egy divat diéta, étrendkiegészítő vagy szépség rituálé. Nem is valami olyasmi, amit egy évben egyszer 1 hétig kell csinálni, hogy aztán a maradék 51 héten bűnözhess kedvedre. A tested az év minden napján, a nap minden másodpercében méregtelenít, szóval inkább nézzük meg, hogy hogyan segíthetünk neki ebben.

Mit jelent ez a való életben?

Ellenzek minden szélsőséges diétát, főleg, mert jelenleg egyikre sincsen semmilyen konkrét bizonyíték. Továbbá abban sem hiszek, hogy bármilyen elképzelés, ami arra ösztönöz minket, hogy az evést bűnnek tartsuk, közben rosszul érezzük magunkat, hasznos lenne. Végtére is ennünk kell, és a méregtelenítő diéták, különösen a szélsőséges fajták, nemcsak, hogy veszélyesek, de egyre nagyobb eséllyel táplálják belénk az ételektől és magától az evéstől való félelmet, ami egyre több problémát okoz a társadalomban - nem beszélve a média óriási nyomásáról a tökéletes testképről ugye.

Ahelyett azonban, hogy ezt a méregtelenítő dolgot elfelejtenénk inkább próbáljuk meg kicsit gyakorlatiasan megközelíteni ezt a témát. Úgy vélem a legjobb, amit tehetünk, hogy egy ésszerű, változatos, vegyes, teljes értékű táplálkozási elvet követünk, ami gyakorlatilag egyenlő az egészséges táplálkozással.

Számomra a méregtelenítés!

Leegyszerűsíthetjük ezt a megközelítést két dologra, teendőre: 1. dolgok, ételek, amiket esetleg nem ártana kerülni, vagy legalábbis csökkenteni és 2. dolgok, ételek amiknek a bevitelét esetleg növelni kellene.

bfc97f9a809765dc99faa9dfe412bf72.jpg

1. Próbáld meg csökkenteni: A túlzott kávé (koffeines italok) fogyasztást, túlzott alkohol fogyasztást, transz zsírokat, a feldolgozott és finomított élelmiszereket, cukrozott ételeket, a túlzott sófogyasztást, gyenge minőségű fehérjéket, húsokat, a stresszt, a tisztítószerek túlzásba vitt használatát és a dohányzást.

2. Próbáld meg növelni: Kávé helyett igyál inkább teákat - zöld, kamilla, roibos, menta stb. Igyál sok vizet. Egyél egészséges zsírokat - oliva olaj, avokádó, magok és diófélék, kókuszolaj és halolaj. Zsíron sütés helyett párold az ételeidet. Egyél halat, inkább kisebbeket, olajos halakat. Egyél a szivárvány minden színéből zöldségeket és gyümölcsöket, minél többfélét. Fogyassz bőségesen rostdús ételeket, mert ezek segítenek a székletet lazítani, hamarabb kiürül, tisztul a bél. Étel ízesítésére használj citromot, gyömbért, kurkumát és friss zöld fűszereket. Olcsó húsok helyett egyél inkább kevesebb, de jó minőségű, háztáji vagy organikus húsokat, tojást. Meditálj, lazíts, aludj, szánj időt a kikapcsolódásra, mert ez sokkal jobban segíti az immunrendszered és a méregtelenítést is, mint bármilyen csodamódszer.

Remélem, hogy ez a cikk segített megérteni, hogy mi is a méregtelenítés valójában, és, remélem abban is segít majd, hogy ezentúl tudatosabban válassz, egyél, élj egész évben, ne csak 1 hétig az 52-ből. Vizsgálj meg minden új információt tudatosan, és ne feledd, hogy nincsen 100%-osan tökéletes módszer, ami minenkinek működik. Mindannyian különbözőek vagyunk, egyedi igényekkel, meg kell tanulni az információáradat korában is kicsit befelé figyelni és a belső hangunkat meghallani, figyelni a testünk jelzéseire és ezeknek megfelelően változtatni.

Dr Varga Zsuzsanna

forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed...

http://www.pubpdf.com/pub/25522674/...

https://www.hindawi.com/journals/jn...

http://todayspractitioner.com/wp-co...

Perjési Pál: Gyógyszermetabolizmus és gyógyszertoxicitás

süti beállítások módosítása