A testmozgás különösen fontos az agy egészsége szempontjából, mert növeli a vérátáramlást az agyban nemcsak a mozgás alatt, de a nap hátralévő részében is. Már több neurológiai vizsgálat is bizonyította, hogy ha ülő munkát végző, egyébként nem sportoló emberek elkezdtek rendszeresen mozogni, akkor nőtt az agyukban a vérátáramlás, akkor is, ha éppen nem mozogtak.

Egy vizsgálatban megkértek atlétákat, akik már évtizedek óta rendszeresen mozognak, hogy 10 napon keresztül ne mozogjanak. A véráramlás leginkább a bal és jobb hippocampusban lassult, abban a régióban, amely a memória kialakulásáért, tárolásáért és visszakereséséért felelős.
Ha olyan atléták agyában, akik 35 mérföldet futnak egy héten legalább 15 éve jelentős csökkenést mutattak ki a véráramlásban csak tíz nap után, mit mond ez nekünk halandóknak? Elég egyszerű: folyamatosan mozogjunk, és ne hagyjuk abba.

http://bigthink.com/21st-century-spirituality/hippocampus-running-study?utm_campaign=Echobox&utm_medium=Social&utm_source=Facebook#link_time=1488487460

A tudatos evés egy gyakorlat, amit minden nap használhatsz, hogy többet tudj meg a tetteidről, a gondolataidról, érzéseidről és motivációdról annak érdekében, hogy fejleszd a tudatosságod, ezen keresztül pedig az egészséged, megelégedettséged.

Ez a gyakorlat nemcsak arról szól, hogy mit teszünk a szánkba evés közben,hanem egy tanulási folyamat, melynek segítségével megismerhetjük valódi önmagunkat, és ezt az éberséget használva felismerhetjük az érzéseket, gondolatokat, melyekkel az ételhez, a testünkhöz és az egész életünkhöz hozzáállunk. 

Mindenféle módon próbáljuk megtagadni bizonyos ételek utáni sóvárgásunkat. Ha elfogadjuk magát a sóvárgás érzését és nem próbáljuk meg azonnal megtagadni, akkor megvizsgálhatjuk, hogy valójában miért is sóvárgunk.

Miért vagyunk éhesek? Idővel lehet, hogy rájössz, hogy valójában nem is az étel után sóvárogsz..És észreveszed mi az, ami eddig megakadályozott a célod elérésében. Ha ezt felismered, elfogadod, akkor el is tudod engedni és így sokkal könnyebb lesz a kitűzött célt megfogalmazni és elérni.

Hippokratész állítólag azt mondta, hogy "minden betegség a bélben kezdődik ". Nyilvánvaló, hogy ez nem igaz (vegyük például a genetikai rendellenességeket), de a krónikus betegségek egy jelentős része valóban összefüggésbe hozható a bél egészségével. Éppen csak ezer évig tartott az orvostudománynak ezt az állítást igazolni! :)

Ez a téma tényleg nagyon érdekes. Sokszor látom a betegeknél, akik mindenféle problémával küzdenek, melyeket nagyon nehezen tudunk kezelni - kezdve a bőrbetegségektől, az elhízáson át - melyek mind összefüggésbe hozhatók a rossz bélflórával, hogy általában fogalmuk sincs, hogy ez lehet a kiváltó oka a tüneteiknek. Mikor van idő átbeszélni, hogy mit esznek és hogyan, és mennyit, majd elmagyarázom, hogy ennek milyen hatása lehet az egészségükre és, hogy ez okozhatja a tüneteiket, őszintén megdöbbennek. Próbálom őket rávenni arra, hogy figyeljenek az emésztésük javítására, és, ha az javul vele együtt javulnak majd a tünetek és ráadásul járulékos veszteségként még le is fogynak...

Az emésztőrendszerünk

Az emésztőrendszerünk szervek összessége. A szájban kezdődik az emésztés folyamata a rágással, a táplálék nyállal keveredésével, majd innen a lenyelt falat végighalad az egész emésztőrendszeren, melynek mentén a gyomor, hasnyálmirigy, epehólyag, belek, mind abban segédkeznek, hogy minél több hasznos anyagot tudjunk kinyerni abból a falatból, amit megettünk. Ezen kívül az emésztőrendszerünk része a bélflóra is, amit több billió élő organizmusból áll. Ez a flóra velünk él, egyedi, mint az ujjlenyomatunk. A rendszer részvevői, alkotói nemcsak a táplálékkal lépnek kapcsolatba, amit megeszünk, hanem egymással és velünk is.

Ha egyensúlyban van ez a rendszer, akkor ezek a mikrobák készségesen segítik az emésztést, a vitaminok és más tápanyagok felszívódását, lebontják a toxinokat, erősítik a bél gátfunkcióját, megakadályozzák a rossz baktériumok elszaporodását , és befolyásolják az immunrendszer működését valamint a hangulatunkat, sőt még a gén expresszióra is hatással vannak! De amikor az egyensúly felborul, ezek a mikrobák is képesek arra, hogy kárt okozzanak.

Tehát a bél nem csupán egy szerv, hanem egy igazi ökoszisztéma. Különböző faktorok befolyásolják a bélflóránk összetételét és egészségét, a születés módja, a korunk, stressz, fertőzések, környezeti toxinok, a táplálkozásunk, antibiotikumok, egyéb gyógyszerek, probiotikumok.

Akkor mi az egészséges bélrendszer?

Valójában erre nincsen konkrét definíció, mert ez annyira egyénfüggő, de számomra, ha valakinek egészséges bélrendszere van annak nincsenek rendszeres emésztőszervrendszeri tünetei, mint pl. puffadás, székrekedés, hasmenés, hasfájás. Mindannyiunknak van alkalmanként ilyen panasza, de normálisan ez nem rendszeres. Az egészséges bélrendszerrel rendelkező embernek a széklete rendszeres, formált. Rendesen működik az emésztése és a felszívódása.

Milyen a nem egészséges bélrendszer?

Vannak olyan jelző tünetek, amik bizony akár komoly problémát is jelezhetnek. Ilyenkor érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni és utánajárni, hogy mi is lehet a háttérben. Ilyen tünetek : a széklet habitusának hirtelen megváltozása, véres vagy fekete széklet, hirtelen súlyvesztés, nyelési nehézség vagy fájdalom nyelés közben, gyomorpanaszok. Ezen kívül egyéb kísérő tünetek jelentkezhetnek, amiket nem feltétlenül kötünk emésztőrendszeri betegségekhez, mert más betegségek esetében is előfordulhatnak, pl.: bőrproblémák, fáradtság, hangulatváltozás, hízás, fejfájás…stb.

A Funkcionális orvoslás egy olyan újfajta szemlélet, ami az egészséget és betegséget a kontinuum részeként fogja fel, amiben a humán biológiai rendszer minden komponense dinamikus interakcióban van a környezettel, melyek olyan mintákat és hatásokat eredményeznek, amik folyamatosan változnak. A Funkcionális Orvoslás segíti az orvosnak azonosítani és javítani a fiziológiás működésben és az emberi test biokémiájában bekövetkezett diszfunkciókat. Úgy is lehet fogalmazni, hogy ez a rendszerbiológia klinikai megfelelője.

A krónikus betegségeket szinte mindig megelőzi a szervezet egy vagy több rendszerében bekövetkezett funkció romlás, ami akár hosszú időn keresztül is fennállhat, mielőtt a betegség megjelenik. Az egészség helyreállításához szükség van a diszfunkció visszafordítására. Minden egyes ember egy egyedi, komplex és egymással szoros kapcsolatban lévő környezeti és életmód faktorral rendelkezik, melyek befolyásolják a belső funkcionalitásunkat – a genetikai sebezhetőségünk – amelyek együttesen hozzájárulnak a betegségek kialakulásához vagy éppen az egészség fenntartásához.

Hogy ebben a szemléletben rejlő komplexitást kezelni tudjuk Ameriában, a Funkcionális Orvoslás Intézete megalkotott egy gyakorlati modellt, mely segít összeszedni és megérteni azokat a klinikai információkat, melyek egy személyreszóló és beteg-központú terápia alapját alkotják. Az elmúlt 30 évben a Funkcionális orvoslás elképzelései, gyakorlatai, eszközei jelentős mértékben fejlődtek a bizonyítékokon alapuló orvoslásnak megfelelően, figyelembe véve a leggyakoribb betegséghez vezető okokat, pl. gyulladás, oxidative stressz, a táplálkozás, stressz, és fizikai aktivitás jelentőségét, a feltörekvő tudományokat, pl. genomika, proteomia és metabolomika, és a környezeti toxinok jelentőségét az egészségre.

A Funkcionális Orvoslás elemei

 A funkcionális orvoslás tudományának alapelvei:

 · Minden egyes ember biokémiai individualitásának ismerete, a genetikai és környezeti egyedisége alapján

 · Egy beteg-központú szemlélet a betegség-központúság helyett

 · Egy dinamikus egyensúly megtalálása a páciens testének, tudatának és lelkének külső és belső faktorai közt

 · Foglalkozni a belső fiziológiai faktorok hálózat-szerű interakcióival

 · Az egészséget, mint pozitív vitalitást szemlélni – nem, mint a betegség hiányát – és kiemelni azokat a faktorokat, melyek hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez

 · Elősegíteni a szervek stressztűrőképességét, annak érdekében, hogy fokozzuk az egészségtartamot, ne csak az élettartamot

A Funkcionális Orvoslás nagy előnye, hogy alkalmas bármely egészségtudomány vagy orvosi szakma részére, bármelyikük alkalmazhatja - a képesítésének megfelelő mértékben – a funkcionális orvoslás szemléletét. Amellett, hogy egy hatásosabb szemléletet képvisel a krónikus betegségek megelőzésében, kezelésében és visszafordításában, a funkcionális orvoslás a különböző szakmák között egy közös nyelvet és egységes modellt teremthet, ezzel elősegítve az integrált gondozást. Ez kulcsfontosságú lenne a krónikus betegségek járványszerű terjedésének megfékezésében, mely itthon és nemzetközileg is egészségügyi krízist okoz. Mivel a krónikus betegségek életmódunk és táplálkozásunk miatt, a környezetünk és genetikánk által befolyásolva alakulnak ki, találnunk kell egy olyan gyógyító szemléletet, amely ezeket mind figyelembe veszi.

A vízióm pedig az, hogy együtt újragondoljuk az egészségügyet, a 21-dik századnak megfelelően, és ezt a gyorsan fejlődő szemléletet itthon is egy jól működő egészségügyi rendszerré alakítsuk, amiben a páciens és az orvos partnerek, egymást segítve találják meg együtt a probléma gyökerét és oldják meg azokat, figyelembe véve testi, lelki, szellemi egyediségüket. És nem várhatunk arra, hogy a rendszer magától változik meg, mindannyiunknak tennünk kell érte, magunkért és a jövőnkért.

( forrás: The Institute for Functional Medicine - Textbook of Functional Medicine 2010 )

A kihívás

 Az USA-ban az egészségügyi büdzsé csaknem 75%-a a krónikus betegségekre megy el. Csak 2015-ben az egészségügy költségei elérték a 3,2 trillió dollárt, ami a GDP-jük 17,8%-a. Ha a jelenlegi rendszer nem változik, akkor 2023-ra ez az összeg eléri a 4 trillió dollárt!

Magyar adatok – részletek a KSH 2015-ös Egészségjelentéséből:

“Felnőtteknél a legtöbb elveszített egészséges életévet a keringési rendszer betegségei okozták 2010-ben, ezt követték a rosszindulatú daganatok. A két betegség egészségveszteségének becsült költsége abban az évben mintegy 2000 milliárd forint, a GDP több mint 7%-a volt! A harmadik és negyedik legnagyobb egészségveszteséget a mozgásszervi betegségek és a sérülések okozták. Az ötödik helyen álló, több mint 500 milliárd forint becsült költséggel járó mentális és viselkedési zavarok is lényegesen több egészségveszteséget okoztak, mint amire kizárólag a halálozási adatokból következtetni lehetett volna. Az egészségtelen étrend okozta a legnagyobb egészségveszteséget a felnőttek körében, az összes veszteség negyedét! A közismerten elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás valamint a magas sóbevitel mellett azonban az olajos magvak és diófélék elégtelen fogyasztása is komoly szerepet játszik az egészségveszteségek kialakulásában. A magasvérnyomás a második legnagyobb veszteséget okozó egészségkockázat, ezt követi a dohányzás, amely a felnőtt lakosság egészségveszteségének hatodáért felelős. A 15 évesnél fiatalabb gyermekeknél döntően a tápanyaghiány, főként a szervezetbe juttatott vas hiánya okozta a legnagyobb egészségveszteséget.

Mint jól ismert az egészségveszteségek kialakulása két fő tényezőre, az egyén viselkedésére és az életét befolyásoló környezetre vezethető vissza. A két tényező együttes változtatásának eredményeképpen, a szükséges egészségügyi ellátások megfelelő időben történő igénybevételével 7600 haláleset lett volna elkerülhető Magyarországon 2013-ban. Az egészségkockázatok következtében fellépő gazdasági veszteségek közül kiemelkednek az elsődleges megelőzéssel visszaszorítható, az életmóddal és a környezettel kapcsolatos kockázatok. Kiemelkedő nagyságú, 1000-1000 milliárd forintnyi veszteséget okozott az egészségtelen étrend és a dohányzás Magyarországon 2010-ben.”

Az akut betegségek kezelésében, sürgősségi ellátásban, fertőző betegségek megelőzésében bekövetkezett óriási feljődés ellenére az akut modell, ami a 20-dik századi medicinát uralta, nem képes hatékonyan kezelni és megelőzni a krónikus betegségeket.

A krónikus betegségek legfőbb kiváltója a génjeink, életmódunk – napi aktivitásunk – és a környezetünk interakciója.

A 21-dik századi, új, jól működő rendszer adoptálásához a következők szükségesek:

o Helytálló és hatékony klinikai modellek elismerése, validálása

Varga Zsuzsanna vagyok, feleség, háziorvos és két gyönyörű gyerek édesanyja. Mióta az eszemet tudom orvos akartam lenni. De tényleg. Elvégeztem Debrecenben az orvosi egyetemet, voltam rezidens, háziorvos szakorvos lettem, üzemorvos szakorvos-jelölt, majd elkezdtem dolgozni. Aztán egyre frusztráltabb lettem. Miért? Mert nem csináltam mást, mint a rendelkezésre álló kevés idő alatt meghallgattam a tüneteket, panaszokat, és kerestem rá egy, vagy inkább egy marék gyógyszert. Máskor csináltattam egy tesztet és utána adtam rá gyógyszert. Ha nem találtam gyógyszert elküldtem egy nálam okosabbhoz és ő adott neki gyógyszert, amit ezentúl már én is adhattam neki. Huh mennyi gyógyszer… Mindig ez a vége… Vajon ezzel segítettem? Biztos volt, akin igen! 20%, legalább! De a többi beteg?

Aztán rájöttem, hogy lennie kell egyéb megoldásnak, kell hogy ennél többet tudjak adni, és segíteni! (ja, említettem már, hogy maximalista vagyok?!)

Szóval elkezdtem kutakodni, keresni, kérdéseket feltenni, tanulni. Azóta is ezt teszem, nagyjából minden nap.

Találtam sokmindent, és tényleg van lehetőség. Hiszek benne. (A férjem szerint pl. lehetsz sebész, ők nem ismernek egy gyógyszert se, csak a szikét… tiszta sor – a férjem sebész…) :)

Hiszem, hogy szükség van a szuper specialisták mellett egyre több igazi általános orvosra, akik sokmindenhez értenek. Hiszem, hogy a 21. századi orvoslás integrálja a nyugati és a keleti orvoslás legjavát. Hiszem, hogy emberközpontú, a pácienst egészként szemléli, nem küldözgeti százfelé, mert mindenki csak egy testtájékhoz ért, ezzel fölöslegesen növelve a betegutakat és nem utolsó sorban a költségeket. Hiszem, hogy a technológia fejlődésével leegyszerűsödhetnek fölösleges folyamatok, és az ezen nyert értékes időt a paciensekre szánhatjuk, így megértve betegségük valódi okát. Igenis van erre igény, mind az orvosok mind a betegek oldaláról!

Szeretném az orvoslást olyanná tenni, amilyenek lennie kellene, egy olyan újfajta egészségügyi szolgáltatás segítségével, amely integrálja a technológiát, a táplálkozástudományt, a wellnesst, mindfullnest, a megelőzést a legmodernebb primer ellátással, melynek segítségével egy közvetlen és tartós kapcsolat alakulhat ki páciens és ellátó közt. Célom, hogy szélesebb körben is elérhetővé váljon egy egészség alapú, transzdiszciplináris egészségügyi modell itt Magyarországon is. Dolgozok a digitális egészségügyben, hogy segítsem új technológiák kifejlesztését a betegek egészségi állapotának javítása és a változások támogatása érdekében. Szeretném használni a tudásomat, hogy segítsek javítani a páciensek fizikális egészsége mellett a mentális és lelki jólétüket is. Megismertetni a mindfullnes, a jóga és az életmód intervenciók lehetőségét már korán, hogy a következő generáció egy egészséges, fenntartható világban nőjön fel.

Meguntam arra várni, hogy majd történik valami, meguntam a panaszkodást. Szóval én így próbálom megváltoztatni az egészségügyet, a saját utamat járva, átadva azt, amit tanulok, tapasztalok, nektek, önöknek!

Az én álmom pedig egy olyan teljesen új szemléletű intézmény, ahol alapvetően az alapellátás a cél, teljesen más eszközökkel, odafigyeléssel. Úgy gondolom, hogy a jövő generációja már teljesen más szemmel nézi a világot, mint, ahogy anno ezer éve az alapellátátó rendszert kialakították. Ezért kellene egy olyan hely, ami egy kötetlenebb, modern, barátságos környezetben lehetőséget kínálna az egészséges életmóddal való ismerkedésre és a gyógyulásra is.

Ahol egy olyan programot dolgozunk ki, ami figyelembe veszi a páciens életmódját, genetikai, biokémiai, környezeti, érzelmi hatások interakcióját. A bonyolult folyamatok miatt kialakult elváltozásokat pedig nem lehet egyszerűen csak egy marék gyógyszerrel kezelni. Komplex programot kell kialakítani, mely az életmód segítségével ellensúlyozza a génkészlet és a környezeti ingerek közötti diskrepanciát. Ebben aktívan részt vesz a páciens és az orvos is, ez nem egy egyoldalú folyamat.

Véleményem szerint a jövő orvoslása nem a betegségekre, hanem az egészségre és annak megőrzésére kell, hogy fókuszáljon. Eszerint tanulok és teszek én is minden nap! És ezt a tudást szeretném átadni nektek, önöknek is.

Köszönöm, hogy olvastok és segítetek megvalósítani itthon is ezt az utópiát!