Háziorvosként rengeteg emberrel találkozom, akiknek magas a koleszterinszintje. Nagyon sokan szednek úgynevezett sztatinokat, melyek a koleszterinszintet csökkentik. Úgy gondolom, hogy ez önmagában kevés ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el a terápiában. A gyógyszerszedés mellé, illetve előtte érdemes változtatni az életmódunkon is. Alapvetően probléma, hogy az emberek nem tudják mi is az a koleszterin, hogyan kerül a testünkbe, miért rossz vagy jó az nekünk és mit tehetünk, hogy ez jó irányba változzon?!
Mi az a koleszterin?
A koleszterin (C27H46O) szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Különösen nagy mennyiségben fordul elő egyes szervekben, pl. a mellékvesében, idegrendszerben. Koleszterint a szervezet minden sejtje előállít; a legnagyobb mennyiséget a máj. A sejthártyák felépítésében van fontos szerepe, továbbá sokféle hormon szintézisének kiindulási anyaga. Minden sejt membránjában megtalálható mint a membránfluiditást szabályozó anyag: a túl rigid membránokat folyékonyabbá teszi, a túlságosan folyékonyakat pedig merevíti. Emellett az epesavak és a szteroidhormonok prekurzoraként (előanyagaként) is ismert.
75-80 %-át a testünk állítja elő, a maradék pedig a táplálékkal kerül a szervezetünkbe. Ha a táplálékkal több koleszterint viszünk be, akkor a szervezetünk kevesebbet termel, és fordítva. Ezért mostmár az ajánlások nem az ételek koleszterin tartalmára fókuszálnak, mert tudjuk, hogy más dolgok jobban befolyásolják a vérszintjét. ( Bár, ha magas a koleszterin szinted és a családban többeknél is előfordul, akkor lehet, hogy a dietetikus ajánlása alapján kerülnöd kell a magas koleszterintartalmú ételeket.)
Mi az a “jó” és “rossz” koleszterin?
Mivel a koleszterin egy lipid ezért a vérben nem úszkálhat magában, hidrofób - tehát víztaszító részecske, melyet a plazma vizes közegében kell szállítani. A szállítást a lipoproteinek végzik, amik a hidrofób lipideket hidrofil - tehát víz-szerető - burokban tartják. Különböző típusú lipoproteinek vannak, melyekben a koleszterin aránya változó, és más a szerepük is. A két legfontosabb, és leggyakrabban vizsgált az LDL - kis sűrűségű lipoprotein - és a HDL - nagy sűrűségű lipoprotein. Az LDL a leggazdagabb koleszterinben, és ennek a szerepe, hogy koleszterint szállítson a sejteknek. Az LDL-t gyakran “rossz koleszterin”-nek hívják, mert, ha túl sok van belőle, akkor az erek falához tapadhatnak és részt vesznek a plakkok képzésében, érelmeszesedésben. A HDL a sejtekből és az erek falából a májba szállítja vissza a felesleges koleszterint, amely ott újrahasznosul vagy epesavvá alakulva kiválasztódik az emésztőrendszerbe. Ez a „jó” koleszterin.
Miért mérik?
A koleszterinszint vizsgálatát az érelmeszesedés és ennek következtében fellépő betegségek (szívinfarktus stb.) kockázatának megállapítására használják. A kívánatos értékek több körülménytől is függenek. Cukorbetegség esetén pl. a kívánatos összkoleszterinszint < 4,6 mmol/l. Egy kicsit leegyszerűsítve és jobban megjegyezhetően a kívánatos értékek: HDL > 1, triglicerid < 2, LDL < 3, összkoleszterin < 5 mmol/l. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát általában a HDL és az összkoleszterin hányadosával szokták becsülni, mert a magasabb HDL-szint csökkenti a magas LDL-szint kockázatát.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem minden LDL ( és HDL) ugyanolyan kockázat szempontjából. Ez megmagyarázhatja miért van az, hogy egyes embereknek magas az LDL szintjük, de nincsen semmi bajuk, míg másoknak alacsonyabb LDL szinteknél is alakul ki problémájuk. Úgy tűnik, hogy a részecske mérete is számít. A kicsi és sűrű LDL részecskék könnyebben beépülnek a plakkba, míg a nagyobb, bolyhos szerkezetűek lepattannak az érfalról.
Bár ma már vannak olyan vizsgálatok, amikkel a részecskék méretét is tudják mérni, erre nincsen szükség, mivel az összkoleszterintszint, LDL, HDL és triglicerid szint elegendő információt szolgáltat a kockázati tényezők figyelembevételével.
Mediterrán diéta vs. sztatinok
Mind a mediterrán diéta, mind a sztatinok hatékonyan csökkentik a szívbetegség és szív-érrendszeri katasztrófák bekövetkezésének valószínűségét. Egy 2013-ban végzett nagyszabású kutatás szerint például azoknál a magas kockázattal rendelkező embereknél, akik átváltottak mediterrán diétára, 30%-kal csökkent a szívroham, stroke kockázata. A sztatinok egy hasonló vizsgálatban pedig 44%-kal csökkentették a kockázatot egy 2009-es vizsgálat szerint.
Az optimális választás azonban, legalábbis azok számára, akiknél magas a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, a kettő kombinációja. Azoknak, akiknek alacsony a kockázata viszont elég lehet a mediterrán diéta - sok olívaolaj, diófélék, gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek; hal, szárnyas és a bor (étkezésnél) mértékkel; és kevesebb tejtermék, édesség és vörös, valamint feldolgozott húsok.
Tehát itt nincs vagy-vagy, kiindulópontnak, az alacsony kockázattal rendelkezőek esetében elegendő lehet az életmódváltás, a mediterrán diétára átállás, melynek egyéb pozitív hozadéka is van, pl. csökken a kognitív hanyatlás, bizonyos ráktípusok és a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Azonban, ha mindezek ellenére sem normalizálódik a koleszterinszint, akkor érdemes elkezdeni valamilyen sztatin szedését.
Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetnek, azok, akik sztatint szednek, hogy úgy érzik ezzel elkerülhetik az életmódváltást, és mindent úgy csinálhatnak, ahogyan eddig. Ez egy kolosszális hiba. A gyógyszeres terápia mellett szükség van az életmódváltásra és a diétára.
Tehát összességében elmondható, hogy a mediterrán diéta akkor is segít, ha valaki gyógyszert szed, és a koleszterinszint csökkenésen kívül egyéb egészségügyi előnyökkel is jár.
Hogyan segíthetsz még csökkenteni az LDL, és növelni a HDL-szintedet?
1. Kerüljük a transz-zsírokat és fogyasszunk főleg telítettlen zsírokat!
A telítettlen zsírok csökkentik az LDL-szintet és emelik a HDL-szintet, pont, ahogy nekünk jó:) Tehát, ha magas a koleszterinszinted, hagyd el a vajat, a zsíros húsokat, különösen a feldolgozott húsokat, kókusz és pálma olajat, és ehelyett válassz extra szűz olívaolajat, dióféléket, magvakat, olajos halakat, avokádót és humuszt.
A transz-zsírok a legrosszabbak, így azokat kerüljük, amennyire lehet. Ezek tulajdonképpen egyszeresen telítetlen zsírsavak „transz” elrendezéssel, ez azt jelenti, hogy a szénhez kapcsolódó hidrogénatomok egymással szemben, transz állásban helyezkednek el.
Transz-zsírok alapvetően kétféle módon keletkezhetnek, egyrészt mesterségesen, a növényi olajok részleges hidrogénezése vagy az olajok finomítása során, másrészt természetes úton, a kérődző állatok anyagcseréje során. Számos országban szabályozzák a maximálisan az élelmiszerbe kerülhető transz-zsírsav mennyiségét. Az Egészségügyi Világszervezet 1%-ban határozza meg az elfogyasztott transzzsírok maximális értékét, ez azt jelenti, hogy a napi energiabevitel maximum 1%-a származhat transzzsírokból, nemzetközi táplálkozási ajánlások ennél magasabb szintet, az energiabevitel maximum 2%-t javasolják. Magyarországon – Ausztria és Dánia után – az Európai Unióban harmadikként 2014. február 18-tól korlátozták a végső fogyasztónak szánt élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát.
A következő ételekben fordulnak elő transz-zsírok nagy mennyiségben: a mélyhűtött pékárukban, levesporokban, kész salátaöntetekben, mélyhűtött pizzákban, ropikban, kekszekben, nápolyifélékben, a bevonómasszából készült figurás csokoládékban, szaloncukorban, sőt a mikrós pattogatott kukoricában is.
2. Egyél több növényt 
:)
A növényi élelmiszerek hatékonyak lehetnek a koleszterin szint normalizálásában. Először is, mert rostban gazdag táplálékok, és néhány rost fajta a bélben megköti a koleszterint és így kiürül. Másodsorban ezek a rostok táplálják a bélbaktériumokat, és a fermentációnak köszönhetően rövid láncú zsírsavak keletkeznek, amik a véráramba jutva befolyásolják a máj koleszterin termelését. Az egyik ilyen rost, ami bizonyítottan pozitívan befolyásolja a koleszterin szintet az a béta-glükán, ami pl. a zabban és árpában található. Napi 3g béta-glükán csökkenti az összkoleszterin szintet és az LDL-szintet is.
3. Kerüljük a feldolgozott, finomított gabonaféléket
Ide tartozik a fehér lisztből és hozzáadott cukorral készült pékáruk pl. Ezek az ételek negatív hatással vannak a vér koleszterin szintjére. Cseréld le őket teljes kiörlésű, minél természetesebb, feldogozatlanabb változatokra.
4. Mozogj rendszeresen!
A mozgás nemcsak, hogy az egész szív-érrendszert egészségesen tartja, de csökkenti az LDL-szintet, és növeli a HDL-szintet.
5. Tartsd egyensúlyban a testsúlyod!
Ha túlsúlyos vagy, különösen, ha nagy a haskörfogatod, az együtt jár a magas LDL-szinttel, és az alacsony HDL-szinttel. Tehát a fogyás természetesen segít normalizálni a koleszterin szintet is.
A lényeg, hogy ha javasolnak gyógyszert, ha nem, az életmódváltásnak fontos szerepe van a koleszterinszint csökkentésében, és ezzel a szív-érrendszeri betegségek, agyi történések megelőzésében is. Bár sokkal könnyebb lenyelni minden nap egy kis tablettát, de hosszútávon mindenképpen jobban járunk, ha mellé teszünk mi is az egészségünkért.
A Mayo Clinic mediterrán diéta javaslata:
http://www.mayoclinic.org/healthy-l...
Dr Varga Zsuzsanna
forrás:
http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1200303?query=featured_home&#t=article
