Funkcionális Orvoslás

Funkcionális Orvoslás


Mi történik az agyunkban, ha nem mozgunk?

2017. március 14. - Funkcionális Orvoslás

brain_image.jpg

A testmozgás különösen fontos az agy egészsége szempontjából, mert növeli a vérátáramlást az agyban nemcsak a mozgás alatt, de a nap hátralévő részében is. Már több neurológiai vizsgálat is bizonyította, hogy ha ülő munkát végző, egyébként nem sportoló emberek elkezdtek rendszeresen mozogni, akkor nőtt az agyukban a vérátáramlás, akkor is, ha éppen nem mozogtak.

Egy vizsgálatban megkértek atlétákat, akik már évtizedek óta rendszeresen mozognak, hogy 10 napon keresztül ne mozogjanak. A véráramlás leginkább a bal és jobb hippocampusban lassult, abban a régióban, amely a memória kialakulásáért, tárolásáért és visszakereséséért felelős.
Ha olyan atléták agyában, akik 35 mérföldet futnak egy héten legalább 15 éve jelentős csökkenést mutattak ki a véráramlásban csak tíz nap után, mit mond ez nekünk halandóknak? Elég egyszerű: folyamatosan mozogjunk, és ne hagyjuk abba.

http://bigthink.com/21st-century-spirituality/hippocampus-running-study?utm_campaign=Echobox&utm_medium=Social&utm_source=Facebook#link_time=1488487460

A béluniverzum

1855451.pngHippokratész állítólag azt mondta, hogy "minden betegség a bélben kezdődik ". Nyilvánvaló, hogy ez nem igaz (vegyük például a genetikai rendellenességeket), de a krónikus betegségek egy jelentős része valóban összefüggésbe hozható a bél egészségével. Éppen csak ezer évig tartott az orvostudománynak ezt az állítást igazolni! :)

Ez a téma tényleg nagyon érdekes. Sokszor látom a betegeknél, akik mindenféle problémával küzdenek, melyeket nagyon nehezen tudunk kezelni - kezdve a bőrbetegségektől, az elhízáson át - melyek mind összefüggésbe hozhatók a rossz bélflórával, hogy általában fogalmuk sincs, hogy ez lehet a kiváltó oka a tüneteiknek. Mikor van idő átbeszélni, hogy mit esznek és hogyan, és mennyit, majd elmagyarázom, hogy ennek milyen hatása lehet az egészségükre és, hogy ez okozhatja a tüneteiket, őszintén megdöbbennek. Próbálom őket rávenni arra, hogy figyeljenek az emésztésük javítására, és, ha az javul vele együtt javulnak majd a tünetek és ráadásul járulékos veszteségként még le is fogynak...

Az emésztőrendszerünk

Az emésztőrendszerünk szervek összessége. A szájban kezdődik az emésztés folyamata a rágással, a táplálék nyállal keveredésével, majd innen a lenyelt falat végighalad az egész emésztőrendszeren, melynek mentén a gyomor, hasnyálmirigy, epehólyag, belek, mind abban segédkeznek, hogy minél több hasznos anyagot tudjunk kinyerni abból a falatból, amit megettünk. Ezen kívül az emésztőrendszerünk része a bélflóra is, amit több billió élő organizmusból áll. Ez a flóra velünk él, egyedi, mint az ujjlenyomatunk. A rendszer részvevői, alkotói nemcsak a táplálékkal lépnek kapcsolatba, amit megeszünk, hanem egymással és velünk is.microbiome.gif

Ha egyensúlyban van ez a rendszer, akkor ezek a mikrobák készségesen segítik az emésztést, a vitaminok és más tápanyagok felszívódását, lebontják a toxinokat, erősítik a bél gátfunkcióját, megakadályozzák a rossz baktériumok elszaporodását , és befolyásolják az immunrendszer működését valamint a hangulatunkat, sőt még a gén expresszióra is hatással vannak! De amikor az egyensúly felborul, ezek a mikrobák is képesek arra, hogy kárt okozzanak.

Tehát a bél nem csupán egy szerv, hanem egy igazi ökoszisztéma. Különböző faktorok befolyásolják a bélflóránk összetételét és egészségét, a születés módja, a korunk, stressz, fertőzések, környezeti toxinok, a táplálkozásunk, antibiotikumok, egyéb gyógyszerek, probiotikumok.

Akkor mi az egészséges bélrendszer?

Valójában erre nincsen konkrét definíció, mert ez annyira egyénfüggő, de számomra, ha valakinek egészséges bélrendszere van annak nincsenek rendszeres emésztőszervrendszeri tünetei, mint pl. puffadás, székrekedés, hasmenés, hasfájás. Mindannyiunknak van alkalmanként ilyen panasza, de normálisan ez nem rendszeres. Az egészséges bélrendszerrel rendelkező embernek a széklete rendszeres, formált. Rendesen működik az emésztése és a felszívódása.

Milyen a nem egészséges bélrendszer?

Vannak olyan jelző tünetek, amik bizony akár komoly problémát is jelezhetnek. Ilyenkor érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni és utánajárni, hogy mi is lehet a háttérben. Ilyen tünetek : a széklet habitusának hirtelen megváltozása, véres vagy fekete széklet, hirtelen súlyvesztés, nyelési nehézség vagy fájdalom nyelés közben, gyomorpanaszok. Ezen kívül egyéb kísérő tünetek jelentkezhetnek, amiket nem feltétlenül kötünk emésztőrendszeri betegségekhez, mert más betegségek esetében is előfordulhatnak, pl.: bőrproblémák, fáradtság, hangulatváltozás, hízás, fejfájás…stb.microbes_110115_1024-1024x576_1.gif

Hogyan befolyásolhatja a belünk egészsége a súlyunkat?

Tudjuk, hogy ahhoz, hogy a táplálékot rendesen meg tudjuk emészteni, és a tápanyagok fel tudjanak szívódni, ahhoz egészségesen működő bélrendszerre van szükségünk. Ha ez nincs, akkor az vezethet fogyáshoz és túlsúlyhoz is. Először is ki kell deríteni, hogy van-e valamilyen belgyógyászati probléma a rossz emésztés hátterében. Ennek a legjobb módja természetesen, ha ezt megbeszéli háziorvosával vagy egy gasztroenterológussal. Az emésztési és felszívódási problémák általában akaratlan súlyvesztéshez vezetnek, valamint nyilán egyéb hiánytünetekhez. Rengeteg kutatás folyik jelenleg a bélflóra elhízásban játszott szerepéről. Sok ilyen kutatás azt vizsgálja, hogy különböző mikróbák hogyan befolyásolják az energia felhasználást, leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy a bélflóránk összetétele határozza meg azt is, hogy egy adott tányér ételből kevesebb vagy több energiát tudunk hasznosítani. Egyes törzsek ügyesebbek ebben, mint a többiek. A bélflóránkban élő egyes mikroorganizmusok olyan enzimeket termelnek, melyek segítik lebontani az amúgy nehezen vagy nem emészthető szénhidrátokat és fehérjéket. Minél több energiát “újrahasznosítunk”, annál többet tudunk felhasználni.16904881_161595464348308_4492420027314300990_o.jpg

Megfigyelték, hogy a vékonyabb emberek bélflórájában többféle mikroorganizmus él, mint az elhízott emberek bélflórájában. Minél változatosabban táplálkozol, a bélflórád összetétele is annál változatosabb lesz.

Sajnos ahhoz még keveset tudunk, hogy mik azok a törzsek, amik segítenek pl a fogyásban vagy éppen a hízásban. De van egy-két ígéretes tanulmány..

Folyt.köv.: A második részben a pro- és prebiotikumokról lesz szó, a harmadik részben pedig megmutatom hogyan tápláljuk a bélflóránkat.

Dr Varga Zsuzsanna

(forrás: Kadooka, Y., Sato, M., Imaizumi, K., Ogawa, A., Ikuyama, K., Akai, Y., Okano, M., Kagoshima, M. and Tsuchida, T. (2010) ‘Regulation of abdominal adiposity by probiotics (Lactobacillus gasseri SBT2055) in adults with obese tendencies in a randomized controlled trial’, European Journal of Clinical Nutrition, 64(6), pp. 636–643. doi: 10.1038/ejcn.2010.19.

Krajmalnik-Brown, R., Ilhan, Z.., Kang, D.. and DiBaise, J.K. (2012) ‘Effects of gut microbes on nutrient absorption and energy regulation’, Nutrition in Clinical Practice, 27(2), pp. 201–214. doi: 10.1177/0884533611436116.)

A funkcionális orvoslásról

A kihívás

 Az USA-ban az egészségügyi büdzsé csaknem 75%-a a krónikus betegségekre megy el. Csak 2015-ben az egészségügy költségei elérték a 3,2 trillió dollárt, ami a GDP-jük 17,8%-a. Ha a jelenlegi rendszer nem változik, akkor 2023-ra ez az összeg eléri a 4 trillió dollárt!

functional_medicine-2.jpgMagyar adatok – részletek a KSH 2015-ös Egészségjelentéséből:

“Felnőtteknél a legtöbb elveszített egészséges életévet a keringési rendszer betegségei okozták 2010-ben, ezt követték a rosszindulatú daganatok. A két betegség egészségveszteségének becsült költsége abban az évben mintegy 2000 milliárd forint, a GDP több mint 7%-a volt! A harmadik és negyedik legnagyobb egészségveszteséget a mozgásszervi betegségek és a sérülések okozták. Az ötödik helyen álló, több mint 500 milliárd forint becsült költséggel járó mentális és viselkedési zavarok is lényegesen több egészségveszteséget okoztak, mint amire kizárólag a halálozási adatokból következtetni lehetett volna. Az egészségtelen étrend okozta a legnagyobb egészségveszteséget a felnőttek körében, az összes veszteség negyedét! A közismerten elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás valamint a magas sóbevitel mellett azonban az olajos magvak és diófélék elégtelen fogyasztása is komoly szerepet játszik az egészségveszteségek kialakulásában. A magasvérnyomás a második legnagyobb veszteséget okozó egészségkockázat, ezt követi a dohányzás, amely a felnőtt lakosság egészségveszteségének hatodáért felelős. A 15 évesnél fiatalabb gyermekeknél döntően a tápanyaghiány, főként a szervezetbe juttatott vas hiánya okozta a legnagyobb egészségveszteséget.

Mint jól ismert az egészségveszteségek kialakulása két fő tényezőre, az egyén viselkedésére és az életét befolyásoló környezetre vezethető vissza. A két tényező együttes változtatásának eredményeképpen, a szükséges egészségügyi ellátások megfelelő időben történő igénybevételével 7600 haláleset lett volna elkerülhető Magyarországon 2013-ban. Az egészségkockázatok következtében fellépő gazdasági veszteségek közül kiemelkednek az elsődleges megelőzéssel visszaszorítható, az életmóddal és a környezettel kapcsolatos kockázatok. Kiemelkedő nagyságú, 1000-1000 milliárd forintnyi veszteséget okozott az egészségtelen étrend és a dohányzás Magyarországon 2010-ben.”

 

infographic-1.png

Az akut betegségek kezelésében, sürgősségi ellátásban, fertőző betegségek megelőzésében bekövetkezett óriási feljődés ellenére az akut modell, ami a 20-dik századi medicinát uralta, nem képes hatékonyan kezelni és megelőzni a krónikus betegségeket.

A krónikus betegségek legfőbb kiváltója a génjeink, életmódunk – napi aktivitásunk – és a környezetünk interakciója.

A 21-dik századi, új, jól működő rendszer adoptálásához a következők szükségesek:

o Helytálló és hatékony klinikai modellek elismerése, validálása

o Az oktatás és a meglévő rendszer átalakítása annak érdekében, hogy az orvosok hatékonyan tudják kezelni, megelőzni a krónikus betegségeket

o Az életmód orvoslás hatékonyságának, létjogosultságának elterjetsztése, és annak elfogadása, hogy jelenleg a legfenyegetőbb egészségügyi problémák az életmódunkból kifolyólag születnek

 

744x418.jpeg
Miért nem működik a régi modell?

Mert a krónikus betegség az étkezésünk, életmódunk , környezetünk és génjeink által meghatározott jelenség. Ezt a problémát nem oldhatjuk meg sebészi vagy gyógyszeres úton, bármennyire hatékonyak is ezek az eszközök az akut tünetek, tünetcsoportok kezelésében. Nem lehet ezeket megoldani új , nem konvencionális eszközök bevezetésével sem, mint pl a gyógynövények vagy az akupunktúra…stb.. A farmakogenomika segítségével sem lehet megoldani – bár a fejlődés ebben a tudományágban segíthet megtalálni a legmegfelelőbb, személyreszabott gyógyszeres kezelést, és így csökkenti a helytelenül és fölöslegesen felírt gyógyszerek mennyiségét. A krónikus betegségek drága relytéjére csak egy módon születhet megoldás, ha a figyelmünket átfókuszáljuk a tünetek elnyomásáról a mélyen megbúvó okok felderítésére.

Integrálnunk kell az emberi testről alkotott képünket egy olyan személyreszabott, beteg központú, tudományos alapú gondozással, ami a krónikus betegségek komplex okait gyógyítja, melyek az általunk választott életmódban, a környezeti hatásokban és a genetikánkban gyökereznek.

 

the-omics-revolution-an-integrated-comprehensive-omics-approach-combining-genomics_png.jpeg

Ez a perspektíva teljesen egybehangzó az úgynevezett “omics” forradalommal. ( omics – egy olyan kifejezés, amit azon biológiai tudományokra használnak az angolban, amik omics-ra végződnek, mint pl, genomics, proteomics vagy metabolomics. A 20-dik századi tudományok redukcionista szemlélettel dolgoztak, kutattak, publikáltak, tehát a komplex dolgokat leegyszerűsítettek, az alapjaikat kutatták, és publikálták felfedezéseiket, melyekről csak ezután konzultáltak egyéb tudomyányágak képviselőivel. Miután leírták a human genomot rengeteg adat keletkezett és egy új szemlélet születetett, az omics forradalom, ami azt jelenti, hogy mostmár az alapvető dolgok interakcióit is figyelik és a különböző tudományágak együtt dolgoznak. Így alakult meg a biológiából a rendszer biológia, és ez a szemlélet segítette a személyre szabott orvoslás megszületését is.)

Korábban a tudósok azt gondolták hogy ha végre sikerül leírniuk a humán genomot, akkor szinte minden betegség okát is képesek leszünk megfejteni. Azonban, amit felfedeztek az az volt, hogy a human biológia ennél jóval komplexebb. Sőt mitöbb, nem a génjeink határozzák meg kizárólag a betegségeinket, hanem a gén expressziót számtalan tányező alakítja, mint pl. a környezet, az életmódunk, a táplálkozásunk, az aktivitásunk, a pszicho-szociális-spirituális faktorok, és a stressz. Ezek az életmód faktorok, környezeti tényezők segítenek vagy gátolnak meg bennünket abban, hogy betegek legyünk, azáltal, hogy be vagy kikapcsolnak bizonyos géneket. Ez az elképzelés segítette a Funkcionális orvoslás elterjedését, melynek ez a principium az alapja.

A funkcionális orvoslás közvetlenül a betegségek okaival foglalkozik, rendszer orientált szemléletet használ, megújuló klinikai koncepciókkal, eredeti eszközökkel, fejlett eljárásokkal, bevonva mind az orvost, mind a beteget a terápiás viszonyba.

A funkcionális orvos mindig számításba veszi a genetikánk, környezeti faktorok és életmód faktorok közötti számos interakció lehetőségét, amik hosszútávon befolyásolják az egészségünket és a komplex krónikus betegségek kialakulását. ( Szegényes táplálkozás, ülő életmód, krónikus stressz, szegénység, környezeti toxicitás, krónikus fertőzések, öregedő társadalom, mind mind hozzájárul a krónikus betegségek kialakulásához. ) A funkcionális orvoslás alapvető feltevése, hogy a tudomány, a klinikai bölcsesség és innovatív eszközök segítségével sikerül azonosítanunk a krónikus betegségek alapvető okait, és közbelépnie, hogy orvosolja a klinikai egyensúlyhiányt, mielőtt még a betegség kialakulna. Ily módon csökkenteni a krónikus betegségek népbetegségként terjedését és az általuk okozott nyilvánvalóan tarthatatlan egészségügyi és anyagi túlterhelést.

 

(forrás: The Institute for Functional Medicine - Textbook of Functional Medicine 2010, KSH egészségjelentés 2015 ) 

süti beállítások módosítása