Funkcionális Orvoslás


Visszafordítható a Diabétesz és az Inzulin rezisztencia?

2018. március 04. - Funkcionális Orvoslás

nbpns-prescribing-food-1440x570.jpeg

Sokan azt gondolják, hogy a 2-es típusú cukorbetegség, inzulin-rezisztencia egy definitív, és élethosszig tartó betegség/állapot, amit gyógyszeresen lehet csak kezelni, és szinten tartani. Ezt halljuk a legtöbb helyről, médiából, orvosoktól. Gyógyszerekkel, inzulinnal lehet szinten tartani a vércukorszintünket, így megelőzve a szervi károsodásokat. Nem is kell más tenni, bevenni a nagy pirulát és így megvédhetjük magunkat, megelőzhetjük a nagyobb baj kialakulását. Ám a valóságban ez legtöbbször nem így történik, idővel egyre több, egyre nagyobb adag gyógyszerre lesz szükség, megjelennek a cukorbetegség miatt kialakult tünetek, és sajnos sokan eljutnak az inzulin terápiáig. A szakrendeléseken és az alapellátásban is csak annyi idő jut a cukorbetegekre, hogy felírjuk a recepteket, elküldjük a 3-6 havi labor kontrollra, illetve egyéb ellenőrző vizsgálatokra a betegeket. Maximum a diétázni kellene, fogyni kellene, 160 gr-os diétát kéne tartani hangzanak el...amivel a beteg semmit nem tud kezdeni. Ezek üres szavak egymás után, ami általában csak rossz érzést kelt bennük.

A cukorbetegség járványszerűen terjed az elhízással együtt. Ezt tudjuk, hiszen a csapból is ez folyik.. De változik valami? Történt valami az ellátásban? Változtattunk a protokollokon? Segítünk más irányból? Jobban koncentrálunk a megelőzésre, a beteg oktatásra, a táplálkozás fontosságára felhívjuk a figyelmet minden fórumon, ahol lehet? Egyre több helyen igen, de alapvetően nem változtak a dolgok...

nf-medical-school-nutrition-education.jpg

A táplálkozástudományi oktatás gyakorlatilag nem létező dolog az orvosi egyetemeken. Legalábbis az én időmben még biztosan nem létezett - de tudomásom szerint ma sem, bár cáfoljon meg valaki. Nem tanultunk róla, így aztán nem is törődtünk vele. A táplálkozás, életmód nem volt része a szókincsünknek. Orvosként minket nem érdekel a táplálkozástudomány és az életmód, az nem a mi dolgunk. Mi vagyunk a “there is a problem, I need to fix it” lányok és fiúk, a gyógyszerfelírók és a sebészek, nem a dietetikusok. Ami rendben is lenne addig, amíg az egészségügyi problémák nagy részét fertőzések és sebészeti problémák okoznák. De a dolgok a 20. században megváltoztak. Mára már nem a fertőzéses betegségek okozzák a legnagyobb problémát. Próbáltuk a 20. századi hozzáállást alkalmazni a 21. századi problémákra, amik főleg metabolikus és elhízás okozta problémák.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, míg 2003-ban tízezer 19 évesnél idősebb magyarból 627 volt cukorbeteg, 2015-re gyakorlatilag megduplázódott a számuk, vagyis tízezer lakosból 1243-an voltak orvosnál diabétesz miatt. Naponta kilencen halnak meg hazánkban diabéteszben. A cukorbetegség kezelése jelenti a legnagyobb terhet az NEAK-nak, 2015-ben több mint 44,9 milliárd forintot költöttek rá. Nemcsak a felnőttek, de sajnos a gyermekek körében is növekszik az elhízottak és a cukorbetegek száma.

A beteg kapja a különféle gyógyszereket, amelyek részben az inzulinrezisztenciáját hivatottak kezelni, részben a hasnyálmirigyét serkentik még több inzulin termelésére. Mivel az inzulinrezisztencia egy evolúciósan kialakult védőmechanizmus, ezért gyógyszeresen lecsökkenteni elég nehéz dolog, hiszen a szervezet a gyógyszerhez is alkalmazkodva, ismét vissza fogja növelni az inzulinrezisztenciát. Hiszen ez azt a célt szolgálja, hogy a sejtek megvédjék magukat a fölös cukortól, ami a vérben kering. A hasnyálmirigyet serkentő gyógyszerek meg azért veszélyesek, mert hozzájárulnak ahhoz, hogy a hasnyálmirigy mielőbb felmondja a szolgálatot. Ekkor pedig következik az inzulin terápia.

Tehát mi orvosoként kicsit elvesztünk. Próbáltunk olyan haszontalan és üres tanácsokat adni, mint az “Egyen kevesebbet, mozogjon többet!” , “Számolja a kalóriákat!”, vagy “A kalóriák a legfontosabbak, csökkentse a napi kalóriabevitelt!”. Egyszerűen erről nincsen elég tudásunk. Nem értettük az ehízást és annak hormonális természetét, és nem is tudtuk hogyan kell kezelni. Így a legtöbben feladták. Elismertük a vereséget azzal, hogy úgy tettünk, mintha a 2-es típusú cukorbetegség krónikus és progresszív betegség lenne. Azt állítottuk, hogy az elhízás az öregedés természetes következménye, még akkor is, ha az emberi történelemben ez ilyen nagyságrendekben sosem történt meg. Mindkét kijelentés természetesen teljesen hamis. A súlyvesztés gyakran visszafordítja a 2-es típusú cukorbetegséget, ezért azt mondtuk az embereknek, hogy fogyjanak, de nem mondtuk nekik, hogyan kell fogyni. Nem arról van szó, hogy orvosként dietetikusnak is kell lennünk, és, hogy nincsen szükség a gyógyszerekre egyáltalán, hanem arról, hogy több helyet kellene kapjon az életmód és táplálkozás az oktatásban és a terápiában is. Erre kiváló kezdeményezés pl. a svájci modell, avagy a praxisközösségek bevezetése. Csak ugye nincs pénz, és igazán elég szakember sincsen, hogy lefedje az igényt.

enrich-1024x814.png

 

A 21. századi orvoslás fegyvere az információ lesz. Információ, ami messze túlmutat a kalóriaszámolgatós dogmákon. Információ az ezeréves böjtölés gyakorlatáról. Információ a túlzott fruktózbevitel következményeiről. Információ a finomított élelmiszerek, különösen a finomított szénhidrátok mennyiségének csökkentéséről. Információ az elhízás okairól és a 2-es típusú cukorbetegségről. És a nagyszerű hír az, hogy ez az információ a 21. században nemcsak az orvosoké, hanem bárkié, akinek van internetkapcsolata. Nagyon sokat segíthetne a telemedicinia, a célzott tájékoztatás, betegedukáció.

 

diabetes-ebloghealth.jpg

Út a cukorbetegséghez

A diabétesz gyakran már csak előrehaladott állapotban kerül diagnosztizálásra. Az inzulin rezisztencia, amikor a szervezet gyakorlatilag elenáll az inzulinnak a diabétesz előszobája. Amikor az étkezésed főleg üres kalóriákból, gyorsan felszívódó szénhidrátokból áll - kenyér, rizs, krumpli, tészta, cukor - a test lassan ellenáll az inzulin hatásainak, és egyre többet kell termelni hozzá, hogy ugyanazt a hatást érje el, szinten tudja tartani a vércukorszintet.

A magas inzulinszint a probléma első jele, ez pedig nehezen kontrollálható étvágyhoz, evéshez és így hízáshoz vezethet. A magas inzulinszint figyelmeztető jel, amely akár évtizedekkel, de biztosan évekkel megelőzi a cukorbetegség manifesztálódását.

Az inzulin-rezisztenciát, és a gyakran társuló metabolikus szindrómát a centrális típusú elhízás, az étkezések után jelentkező fáradékonyság, az édesség utáni vágy, a magas triglicerid és alacsony HDL-szint, a magas vérnyomás, véralvadási problémák és gyulladásos paraméterek növekedése jellemzi.

Ezek a problémák már évekkel a cukorbetegség kialakulása előtt megjelenhetnek, és ha időben felismerjük őket, megelőzhető lehet a cukorbetegség is. A legtöbb ember tisztában van a cukorbetegség által okozott szövődményekkel - pl. szívrohamok, stroke, amputáció, vakság, veseelégtelenség és idegkárosodás. Ezen kívül növeli a demencia és a rákos megbetegedések kockázatát, és impotenciát okozhat. Azonban az inzulin rezisztencia, pre-diabétesz is okozhatnak ilyen problémákat.

 

A cukorbetegség visszafordítható - diagnosztizáljunk időben!

 

Már bizonyított tény, hogy visszafordítható életmódváltással, dietetikai tanácsadással, vezetéssel, alkalmi gyógyszeres támogatással, ha tényleg időben elkapjuk.

Ne várjunk míg magas lesz a cukorszint, figyeljünk a korai jelekre, a testalkatra, a táplálkozásra, a családi hajlamra. Szűrjünk és figyeljünk egymásra.

bloodtest.jpg

Tesztek, amik segíthetnek kiszűrni

  1. OGTT - Az OGTT teszt terheléses vércukorvizsgálatot takar, amely a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia megállapítására szolgál. A vizsgálat során nem csak éhhomi vércukorszintet mérnek, hanem 75 gramm glükózoldat elfogyasztása utá az orvos által előre meghatározott időközönként ismétlik a vizsgálatot (30-60-90-120 perc). A leggyakrabban úgynevezett 3 pontos terhelést kérnek az orvosaink (éhgyomorra, majd az első és a második óra végén történik a vérvétel). Ezt a vizsgálatot kiegészítheti egy inzulin szint mérés, ilyenkor a kiértékelő labor nem csak a vércukor szinteket méri a levett vérből, hanem a vér inzulin szintjét is.

  2. Hemoglobin A1c - HbA1c egy hosszútávú-vércukorszint jelző paraméter. Segítségével megítélhető az elmúlt 6-10 hét átlagos vércukorszint értéke. A HbA1c a hemoglobin egy alegysége, amely képes glükózt megkötni. Minél magasabb a vércukorszint, annál több hemoglobin alegység köt cukrot. A kötés kezdetben instabil, de néhány óra múlva stabilizálódik és vissza nem fordíthatóvá válik, azaz a cukor nem tud többé leválni a hemoglobinról. Az átmeneti magas vércukorértékek így a HbA1c-értékkel alig mutathatók ki, ellenben a múltbéli átlagos glükóz érték jól látszik. A cukorbetegség kezelése során fontos a HbA1c-érték normál tartományban tartása, hiszen csak így lehetséges hosszútávon a cukorbetegség által okozott szövődmények lehetőség szerinti elkerülése vagy csökkentése.

  3. Lipidek - A koleszterinszint vizsgálatát az érelmeszesedés és ennek következtében fellépő betegségek (szívinfarktus stb.) kockázatának megállapítására használják. A kívánatos értékek több körülménytől is függenek. Cukorbetegség esetén pl. a kívánatos összkoleszterinszint < 4,6 mmol/l. Egy kicsit leegyszerűsítve és jobban megjegyezhetően a kívánatos értékek: HDL > 1, triglicerid < 2, LDL < 3, összkoleszterin < 5 mmol/l. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát általában a HDL és az összkoleszterin hányadosával szokták becsülni, mert a magasabb HDL-szint csökkenti a magas LDL-szint kockázatát. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem minden LDL ( és HDL) ugyanolyan kockázat szempontjából. Ez megmagyarázhatja miért van az, hogy egyes embereknek magas az LDL szintjük, de nincsen semmi bajuk, míg másoknak alacsonyabb LDL szinteknél is alakul ki problémájuk. Úgy tűnik, hogy a részecske mérete is számít. A kicsi és sűrű LDL részecskék könnyebben beépülnek a plakkba, míg a nagyobb, bolyhos szerkezetűek lepattannak az érfalról. Bár ma már vannak olyan vizsgálatok, amikkel a részecskék méretét is tudják mérni, erre nincsen szükség, mivel az összkoleszterintszint, LDL, HDL és triglicerid szint elegendő információt szolgáltat a kockázati tényezők figyelembevételével.

  4. CRP - A C-reaktív fehérje az egész szervezetben termelődik, különösen az immunsejtekben, a májban és a zsírsejtekben. Egy gyulladáskeltő hatás (amilyen pl. a fertőzés vagy sérülés), és a CRP szint drámai mértékben megemelkedik. A CRP egy hihetetlenül érzékeny és stabil jele az általános gyulladásnak. Arra szokás használni, hogy kövessék olyan krónikus gyulladásos betegségek folyamatát, mint pl. a rheumatoid arthritisz, érgyulladás, vagy a gyulladásos bélbetegségekét, mint pl. a Crohn-betegségét. Újabban azonban a CRP-t kezdik úgy tekinteni, mint ami okozza a gyulladást, nem pedig egyszerűen csak jelzi. Ez a felismerés ajtót nyitott további lehetőségeknek a krónikus gyulladásos folyamatokkal való megküzdésében. A súlyosabb embereknek magasabb a CRP szintje, mivel a hasi zsírszövet termékeny talaja a gyulladáskeltő citokinek túltermelésének, amely végül a CRP szintjének növekedését eredményezi. Az elhízott emberek gyakran krónikus gyulladásos állapotban vannak, amely drámaian megnöveli minden degeneratív betegség kockázatát. A CRP csökkentés egyszerű módja a hasi zsírtól való megszabadulás. Az elhízás és a cukorbetegség is hozzájárul a CRP szint emelkedéséhez. Elhízott emberekben a CRP-vel kapcsolatosan kétszeres kockázat is fakad. Először is, míg a legtöbb keringő CRP-t a máj termeli, az emberi zsírszövet is igen sok CRP-t termel. Másodszor az elhízott emberekben gyorsan emelkedik a citokinek, különösen az Interleukin-6 (IL-6) szintje, amely a májban CRP termelést indít be, ami további CRP emelkedéshez vezet. Így a CRP az egyik hiányzó láncszem az elhízás és a cukorbetegség és szívbetegség között.

  5. Ferritin - Ez gyakran emelkedett cukorbetegekben. Gyulladás nem specifikus markere. Egyébként a ferritin egy olyan fehérje a vérben, amely tárolja a vasat a szervezetnek egy későbbi időpontban történő felhasználása céljából. A ferritin mennyisége a tárolt vas mennyiségére utal.

  6. Szérum húgysav szint - A magas húgysavszint nemcsak típusos köszvényt okoz, de nagyon szoros kapcsolatban áll más betegségekkel, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vesebetegségek és a metabolikus szindróma. A szérum emelkedett húgysavszintje (hiperurikémia) a szív- és érrendszeri betegségek és a vesebetegség önálló rizikófaktora is lehet. Számos kutatás bizonyította, hogy köszvényes betegeknél, vagy azoknál, akiknek magas a vérükben a húgysavszint, tízszer gyakoribb a magasvérnyomás-betegség. A szív- és érrendszeri betegségben, cukorbetegségben, magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél pedig háromszor gyakrabban fordul elő a köszvény. A fruktóz-anyagcserére az ATP gyors kiürülése jellemző, ami fokozza mind a húgysav képződését, mind pedig kibocsátását. Megfigyelések szerint a fokozott fruktózbevitel a hiperurikémia és hipertónia kapcsolatának szorosabbá válásával jár. Egyre több bizonyíték támasztja alá a magas húgysavszint szerepét a metabolikus szindróma kialakításában. Korábban a metabolikus szindrómánál megfigyelt hiperinzulinémiát az egyidejűleg észlelt magas húgysavszinttel hozták kapcsolatba, mivel a húgysav gátolja az inzulin renális kiürülését.

  7. Májenzimek - A 2-es típusú cukorbetegségben, inzulin rezisztenciában és metabolikus szindrómában gyakran fordulnak elő májproblémák és emelkedett májenzim értékek, aminek oka multifaktoriális lehet. Ennek oka lehet a zsírmáj kialakulása, amikor a máj sejtjeiben túl sok zsír halmozódik fel. Egy kis mennyiségű zsír normálisnak tekinthető a májsejtekben, azonban, ha 5% fölé emelkedik, akkor már zsírmájról beszélhetünk. Igaz, hogy a túlzott alkohol fogyasztás is zsírmájhoz vezethet, azonban gyakran nem ez játszik szerepet a kialakulásában. Számos, elzsírosodott májjal kísért állapot esik a nem-alkoholos zsírmáj kategóriájába, ami a nyugati országokban gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt a leggyakoribb májbetegség. Ebben az állapotban a májban nagyobb mértékű zsírfelhalmozódás és gyulladás található, ami károsítja a májsejteket. Ez az ismételt sejtroncsolódás és elhalásos fibrózishoz, hegesedéshez vezethet, és a májenzimek emelkedéséhez. Számos tényező okozhatja, segítheti elő a kialakulását - Elhízottság: mivel ez az állapot általános gyulladással jár, hozzájárulhat a zsírraktározáshoz a májban. Hasi hájtöbblet: normális testsúlyú, de túlzott viszcerális (zsigeri) zsírral, deréktáji zsírpárnákkal rendelkező embereknél is kialakulhat. Inzulinrezisztencia: a magas inzulinszint és az inzulinrezisztencia is megnöveli a májban a zsírraktározást a 2-es típusú cukorbetegeknél és a metabolikus szindrómában szenvedőknél. A magas finomított szénhidrát bevitel: a finomított szénhidrátok rendszeres fogyasztása növeli a máj zsírraktározását, különösen, amikor túlsúlyos vagy inzulinrezisztens emberek fogyasztanak belőle sokat. A cukros üdítők fogyasztása: a cukros, szénsavas üdítők, energiaitalok magas fruktóztartalmúak, amiről kimutatták, hogy hozzájárul a zsírmáj kialakulásához, gyerekeknél is. Sérült bélflóra: a közelmúlt vizsgálataiban kimutatták, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása, illetve az áteresztő bélszindróma is hozzájárulhat a kialakulásához.

Tehát ezek a tesztek, amiket a háziorvos is megcsinálhat, és, amikkel könnyedén ki lehet mutatni, hogy valaki cukorbeteg, vagy emelkedett-e a rizikója. Ezen kívül természetesen figyelni kell a tünetekre, a táplálkozási és eletmódbeli szokásokra, valamint a hajlamra.

 

group-22.jpg

 

John Muir szerint, “amikor megpróbálunk valamire önmagában rámutatni, kiderül, hogy minden mással összefügg a világegyetemben”. Ugyanez a helyzet az emberi biológiával is. A test egy dinamikus rendszer, amelyben minden mindennel összefügg, a test különböző rendszerei folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással. Minden ilyen rendszerben felléphetnek oylan egyenetlenségek, amelyek rendellenességet okoznak a testúly szabályozásában és az anyagcserében. Ahhoz, hogy sikeresen tudjuk kezelni a problémákat, a gyökerét kell megtalálni, azt a pontot, ahol elindult ez az egyenetlenség. Tehát csak kizárólag gyógyszerekkel nem kezelhetünk - kezelhetünk, de nem gyógyíthatunk - sikeresen egy táplálkozás és életmód okozta problémát, csakis a táplálkozás és az életmód megváltoztatásával. És a táplálkozás csak egy része a valódi egészségnek..

Dr Varga Zsuzsanna

https://www.tenyek-tevhitek.hu/zsirmaj_mi_az_es_hogy_lehet_megszabadulni_tole.htm

Béluniverzum - harmadik rész - Hogyan tápláljuk?

1431922301551.jpeg

A belünk olyan, mint egy kert, ahhoz, hogy egészséges és szép kertünk legyen, jó talajra van szükségünk, egészséges talajhoz pedig egészséges és tápláló ételek kellenek. Ahhoz, hogy táplálni tudjuk ezt a talajt először el kell távolítani minden potenciálisan mérgező vagy gyulladást okozó anyagot (bizonyos ételek pl.), javítani kell az emésztést, a tápanyagok felszívódását és egyensúlyba hozni a bélflórát.

Ez egyszerűen hangzik, de valójában egy nagyon komplex folyamat. Megpróbálok leírni egy pár gyakorlati tanácsot, a lényeg, hogy lassan, egyszerre csak egy lépést haladj. Próbálj mindig kicsi változásokat bevezeteni, azokat megszokni és a mindennapok részévé tenni. Ha eggyel már megvagy, jöhet a következő. Jobb, ha csak kicsit változtatsz, de az hosszútávon megmarad, mint hogyha sokmindent változtatsz egyszerre. Erre nincs instant megoldás, egy kapszula, ehhez idő és türelem kell, de a türelem egészséget terem.

Első lépésben szabadulj meg mindentől, ami árthat!

Ha bármilyen étel allergiád vagy intoleranciád van, akkor azt ki kell vonni az étkezésedből. Ha felmerül a gyanú érdemes kivizsgáltatni magad, és orvos tanácsát kérni.

Csökkentsd vagy akár teljesen iktasd ki az étkezésedből a feldolgozott és magas cukor tartalmú ételeket, mert ez nem csak a belednek nem jó, az egész testednek sem jó!

Csökkentsd az omega-6 zsírsav bevitelt. Bár ez egy esszenciális zsírsav, a nyugati világban ebből túl sokat fogyasztunk. Ez főleg a növényi olajokban található meg, mint pl. napraforgó olaj, szója, margarin. Ezek helyett használj inkább oliva olajat vagy kókusz olajat.

A stressz egy fontos tényező a belünk egészsége szempontjából is. Az agyunk és a bélrendszerünk szoros kapcsolatban áll. Keress megoldásokat, hogy kezelni tudd a stresszt az életedben, meditálj, jógázz, relaxálj!

Ne szedj fölöslegesen antibiotikumokat! Sajnos tapasztalatból mondom, hogy sokan vannak, akik egy szimpla megfázásra, torokfájásra “szereznek maguknak” valahonnan és orvosi tanács nélkül is elkezdik szedni. Ezzel hatalmas károkat okozva. Egyrészt ezzel növelik a rezisztens kórokozók előfordulását, másrészt a bélflórájuk egészségét is tönkreteszik. A szisztémás hatása különösen drasztikus csecsemőkben és kisgyermekekben, kutatások igazolták, hogy az antibiotikumok bélflórára gyakorolt hatása egészen felnőttkorunkig megmaradhatnak. Valamint az is bizonyított tény, hogy a túlzott antibiotikum használat gyermekkorban megnöveli a későbbi allergiás-, atópiás-, autoimmun betegségek, asztma, elhízás és fertőzések kockázatát. Mindig kérd ki orvos véleményét! A vírusos betegségekben NEM használ az antibiotikum!

Ugyancsak bánj óvatosan a non-szteroid típusú fájdalomcsillapítók szedésével, mint pl. az ibuprofen. Ez ugyanis növeli a vékonybél permeabilitását, és gyulladást okozhat. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/ar...)

Második lépésben helyettesítsd a hiányzó faktorokat

eating-healthy.jpg

Kezdjük az alapoknál! A gyomrodnak és belednek nincsen foga. Ahhoz, hogy rendesen meg tudd emészteni az ételeket időre van szükség, és ez ott kezdődik, hogy időt szánsz az evésre. Lassan eszel és alaposan megrágod az ételt. Közben nyugalomban vagy, az evésre és magadra figyelsz! Adj időt a szervezetednek az emésztésre, hagyj időt az evések közt, legalább 3-4 órát. Ezek az egyszerű dolgok drasztikus változást eredményezhetnek már anélkül is, hogy bármi mást megváltoztatnál az étkezéseddel kapcsolatban!

Cseréld le a főzéshez használt zsíradékot oliva olajra, kókusz olajra vagy vajra, esteleg kacsazsírra. Bélbarát zsírokat tartalmaz még az avokádó, a magok és diófélék.

Ha nem eszel rendszeresen jó minőségű halat, akkor szedj omega-3 zsírsavat tartalmazó magas minőségű étrendkiegészítőt.

Igyál sokat! Ha nem iszol eleget, a a beledben nem marad elég folyadék, mert minden vizet felszív a szervezeted, hogy ne száradj ki, ennek következménye pedig a székrekedés. Rengeteg ember jön székrekedéses panaszokkal. Ennek több oka lehet nyilván, de az egyik nyilvánvaló oka az, hogy nem isznak eleget. Az esetek egy jelentős részében ezzel az egyszerű változással sikerül orvosolni ezt a kellemetlen problémát. Az ideális 25-30 ml/testtömeg kg, tehát egy 70 kg-os embernek legalább 2 l víz/nap - bár ez nyilván változik a hőmérséklettől és a fizikai aktivitástól is.

A rostdús étkezés nagyon jó hatással van a bélflórára, minél rostdúsabban eszünk annál egészségesebb és változatosabb lesz a bélflóránk és vele mi is! Plusz a rostok lazítják a székletet, és ez a második varázsütés a székrekedéses problémák kezelésében! Ezen kívül igen laktatóak is és alacsony a kalóriatartalmuk a rostban gazdag élelmiszereknek. Az ideális a 18 g/nap, amit rengeteg zöldség, hüvelyesek és finomítatlan, teljes kiörlésű szénhidrátok ( zab, köles, quinoa, amarant, stb) fogyasztásával tudsz elérni.

És végül relaxálj, meditálj, pihenj és aludj, amennyit csak kíván a szervezeted! Tudom, hogy ezt sokkal könnyebb mondani, mint csinálni, de ez borzasztóan fontos lenne!

Harmadik lépés végül, hogy gyógyíts meg minden bajt és védd a bélflórádat!

A következőekben felsorolok a teljesség igénye nélkül néhány “bélüzemanyagot”, amik segítenek a flóra helyreállításában, fenntartásában, és gyógyításában.

16998209_164637070710814_5099846485268022073_n.jpg

Használj rendszeresen kurkumát az ételeidben! Rengeteg ételben lehet használni és azon kívül, hogy finom, pl. csökkenti a gyulladást, segít a depresszióban, növeli az inzulin érzékenységet és jótékony hatása van a bélflórára is.

Probiotikus élelmiszerek: fermentált tejtermékek, mint a bio natúr joghurt, tejföl, sajt vagy kefir (ha nincs laktóz érzékenység). Jó alternatíva a kimchi, kombucha, miso, natto, savanyú káposzta. Válassz olyat, amik nem pasztörizáltak, mert a hőkezelés után már nem fognak semmilyen élő organizmust tartalmazni az tuti.

Prebiotikus élelmiszerek: spárga, érett banán, padlizsán, endívia, fokhagyma és a hagyma, csicsóka, póréhagyma, hüvelyesek (mint a bab, borsó, lencse) és cikória. Finomítatlan, teljes kiőrlésű dolgoknak is van jó esetben prebiotikus funkciója.

16938551_164639447377243_6585870509987183451_n.jpg

Növényi polifenolok. Ezek fontos, a természetben előforduló vegyületek, amelyek megtalálhatók a legkülönbözőbb növényekben, gyümölcsökben és zöldségekben, és mindenféle jótékony hatásuk van mind a bélre, mind a szervezet egészére: citrusfélék, sötétzöld leveles zöldségek - spenót, sóska, kel - zöld tea, bogyós gyümölcsök, magok és diófélék, kakaó - vagyis CSOKIIII! De csakis a jó minőségű, valódi kakaóból készült csokoládé és kakaópor.

Dr Varga Zsuzsanna

( forrás: Bjarnason, I., Williams, P., Smethurst, P., Peters, T.J. and Levi, A.J. (1986) ‘Effect of non-steroidal anti-inflammatory drugs and prostaglandins on the permeability of the human small intestine’, Gut

De Filippo, C., Cavalieri, D., Di Paola, M., Ramazzotti, M., Poullet, J.B. and Massart, S. (2010) ‘Impact of diet in shaping gut microbiota revealed by a comparative study in children from Europe and rural Africa’, Proceedings of the National Academy of Sciences

De-Souza, D.A. and Greene, L.J. (2005) ‘Intestinal permeability and systemic infections in critically ill patients: Effect of glutamine*’, Critical Care Medicine

Dethlefsen, L. and Relman, D.A. (2010) ‘Incomplete recovery and individualized responses of the human distal gut microbiota to repeated antibiotic perturbation’, Proceedings of the National Academy of Sciences

Gibson, P.R. and Shepherd, S.J. (2010) ‘Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach’, Journal of Gastroenterology and Hepatology

Lambert, G., Boylan, M., Laventure, J.., Bull, A. and Lanspa, S. (2007) ‘Effect of aspirin and ibuprofen on GI Permeability during exercise’, International Journal of Sports Medicine,

Puupponen-Pimiä, R., Aura, A.., Oksman-Caldentey, K.., Myllärinen, P., Saarela, M., Mattila-Sandholm, T. and Poutanen, K. (2002) ‘Development of functional ingredients for gut health’, Trends in Food Science & Technology

Wald, A. (2013) Patient information: High-fiber diet )

A hosszú élet titka

A kék zónák olyan populációkat jelölnek, ahol az emberek a világon a legtovább élnek. A National Geographic egy 10 éves vizsgálatban tanulmányozta a kék zónában élő embereket, akik majdnem 100 évig éltek. 5 kék zónát találtak - 1. Szardínia, Olaszország 2. Okinawa, Japán 3. Ikaria, Görögország 4. Nicoya Félsziget, Costa Rica 5. Loma Linda, Kalifornia
Egyik populációban élők sem vettek futópadot, szedtek étrendkiegészítőket vagy döntöttek úgy 50 évesen, hogy valami szuper diétát kezdenek, hogy 100 évig éljenek. A hosszú élet csak megtörtént velük, a környezetük és életmódjuk miatt. 
Először is magas szénhidrát tartalmú étrenden élnek. Az étrendjük mintegy 65%-a szénhidrát. A legtöbb természetesen teljes kiörlésű gabona vagy bab. 20%-a az étrendjüknek zsírokból áll, főleg növényi zsíradékokból, és 15%-a pedig fehérjéből. Kb. havi 5-ször esznek húst. Étrendjük tehát főleg növényekből áll, 90%-ban.
Hatalmas reggeiket esznek, kisebb ebédet és nagyon kevés vacsorát. Dióféléket rágcsálnak. Vizet, teát, kávét és egy kis bort isznak.
A fejlett világban a mai legmagasabb várható élettartam 90 év. Tehát ez azt jelenti, hogyha sikerül elkerülnünk az összes elkerülhető betegséget, mint pl. daganatok, cukorbetegség, szívbetegség, demencia, egy átlagos ember 90 évig élhet.

Beszéljünk a koleszterinről!

Háziorvosként rengeteg emberrel találkozom, akiknek magas a koleszterinszintje. Nagyon sokan szednek úgynevezett sztatinokat, melyek a koleszterinszintet csökkentik. Úgy gondolom, hogy ez önmagában kevés ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el a terápiában. A gyógyszerszedés mellé, illetve előtte érdemes változtatni az életmódunkon is. Alapvetően probléma, hogy az emberek nem tudják mi is az a koleszterin, hogyan kerül a testünkbe, miért rossz vagy jó az nekünk és mit tehetünk, hogy ez jó irányba változzon?!

images.png

Mi az a koleszterin?

A koleszterin (C27H46O) szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Különösen nagy mennyiségben fordul elő egyes szervekben, pl. a mellékvesében, idegrendszerben. Koleszterint a szervezet minden sejtje előállít; a legnagyobb mennyiséget a máj. A sejthártyák felépítésében van fontos szerepe, továbbá sokféle hormon szintézisének kiindulási anyaga. Minden sejt membránjában megtalálható mint a membránfluiditást szabályozó anyag: a túl rigid membránokat folyékonyabbá teszi, a túlságosan folyékonyakat pedig merevíti. Emellett az epesavak és a szteroidhormonok prekurzoraként (előanyagaként) is ismert.

75-80 %-át a testünk állítja elő, a maradék pedig a táplálékkal kerül a szervezetünkbe. Ha a táplálékkal több koleszterint viszünk be, akkor a szervezetünk kevesebbet termel, és fordítva. Ezért mostmár az ajánlások nem az ételek koleszterin tartalmára fókuszálnak, mert tudjuk, hogy más dolgok jobban befolyásolják a vérszintjét. ( Bár, ha magas a koleszterin szinted és a családban többeknél is előfordul, akkor lehet, hogy a dietetikus ajánlása alapján kerülnöd kell a magas koleszterintartalmú ételeket.)

bad-vs-good-cholesterol.jpg

 

Mi az a “jó” és “rossz” koleszterin?

Mivel a koleszterin egy lipid ezért a vérben nem úszkálhat magában, hidrofób - tehát víztaszító részecske, melyet a plazma vizes közegében kell szállítani. A szállítást a lipoproteinek végzik, amik a hidrofób lipideket hidrofil - tehát víz-szerető - burokban tartják. Különböző típusú lipoproteinek vannak, melyekben a koleszterin aránya változó, és más a szerepük is. A két legfontosabb, és leggyakrabban vizsgált az LDL - kis sűrűségű lipoprotein - és a HDL - nagy sűrűségű lipoprotein. Az LDL a leggazdagabb koleszterinben, és ennek a szerepe, hogy koleszterint szállítson a sejteknek. Az LDL-t gyakran “rossz koleszterin”-nek hívják, mert, ha túl sok van belőle, akkor az erek falához tapadhatnak és részt vesznek a plakkok képzésében, érelmeszesedésben. A HDL a sejtekből és az erek falából a májba szállítja vissza a felesleges koleszterint, amely ott újrahasznosul vagy epesavvá alakulva kiválasztódik az emésztőrendszerbe. Ez a „jó” koleszterin.

Miért mérik?

A koleszterinszint vizsgálatát az érelmeszesedés és ennek következtében fellépő betegségek (szívinfarktus stb.) kockázatának megállapítására használják. A kívánatos értékek több körülménytől is függenek. Cukorbetegség esetén pl. a kívánatos összkoleszterinszint < 4,6 mmol/l. Egy kicsit leegyszerűsítve és jobban megjegyezhetően a kívánatos értékek: HDL > 1, triglicerid < 2, LDL < 3, összkoleszterin < 5 mmol/l. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát általában a HDL és az összkoleszterin hányadosával szokták becsülni, mert a magasabb HDL-szint csökkenti a magas LDL-szint kockázatát.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem minden LDL ( és HDL) ugyanolyan kockázat szempontjából. Ez megmagyarázhatja miért van az, hogy egyes embereknek magas az LDL szintjük, de nincsen semmi bajuk, míg másoknak alacsonyabb LDL szinteknél is alakul ki problémájuk. Úgy tűnik, hogy a részecske mérete is számít. A kicsi és sűrű LDL részecskék könnyebben beépülnek a plakkba, míg a nagyobb, bolyhos szerkezetűek lepattannak az érfalról.

Bár ma már vannak olyan vizsgálatok, amikkel a részecskék méretét is tudják mérni, erre nincsen szükség, mivel az összkoleszterintszint, LDL, HDL és triglicerid szint elegendő információt szolgáltat a kockázati tényezők figyelembevételével.

10brody-tmagarticle.jpg

Mediterrán diéta vs. sztatinok

Mind a mediterrán diéta, mind a sztatinok hatékonyan csökkentik a szívbetegség és szív-érrendszeri katasztrófák bekövetkezésének valószínűségét. Egy 2013-ban végzett nagyszabású kutatás szerint például azoknál a magas kockázattal rendelkező embereknél, akik átváltottak mediterrán diétára, 30%-kal csökkent a szívroham, stroke kockázata. A sztatinok egy hasonló vizsgálatban pedig 44%-kal csökkentették a kockázatot egy 2009-es vizsgálat szerint.

Az optimális választás azonban, legalábbis azok számára, akiknél magas a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, a kettő kombinációja. Azoknak, akiknek alacsony a kockázata viszont elég lehet a mediterrán diéta - sok olívaolaj, diófélék, gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek; hal, szárnyas és a bor (étkezésnél) mértékkel; és kevesebb tejtermék, édesség és vörös, valamint feldolgozott húsok.

Tehát itt nincs vagy-vagy, kiindulópontnak, az alacsony kockázattal rendelkezőek esetében elegendő lehet az életmódváltás, a mediterrán diétára átállás, melynek egyéb pozitív hozadéka is van, pl. csökken a kognitív hanyatlás, bizonyos ráktípusok és a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Azonban, ha mindezek ellenére sem normalizálódik a koleszterinszint, akkor érdemes elkezdeni valamilyen sztatin szedését.

Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetnek, azok, akik sztatint szednek, hogy úgy érzik ezzel elkerülhetik az életmódváltást, és mindent úgy csinálhatnak, ahogyan eddig. Ez egy kolosszális hiba. A gyógyszeres terápia mellett szükség van az életmódváltásra és a diétára.

Tehát összességében elmondható, hogy a mediterrán diéta akkor is segít, ha valaki gyógyszert szed, és a koleszterinszint csökkenésen kívül egyéb egészségügyi előnyökkel is jár.

ask-mediterranean-diet-master768.jpg

Hogyan segíthetsz még csökkenteni az LDL, és növelni a HDL-szintedet?

1. Kerüljük a transz-zsírokat és fogyasszunk főleg telítettlen zsírokat!

A telítettlen zsírok csökkentik az LDL-szintet és emelik a HDL-szintet, pont, ahogy nekünk jó:) Tehát, ha magas a koleszterinszinted, hagyd el a vajat, a zsíros húsokat, különösen a feldolgozott húsokat, kókusz és pálma olajat, és ehelyett válassz extra szűz olívaolajat, dióféléket, magvakat, olajos halakat, avokádót és humuszt.

A transz-zsírok a legrosszabbak, így azokat kerüljük, amennyire lehet. Ezek tulajdonképpen egyszeresen telítetlen zsírsavak „transz” elrendezéssel, ez azt jelenti, hogy a szénhez kapcsolódó hidrogénatomok egymással szemben, transz állásban helyezkednek el.

Transz-zsírok alapvetően kétféle módon keletkezhetnek, egyrészt mesterségesen, a növényi olajok részleges hidrogénezése vagy az olajok finomítása során, másrészt természetes úton, a kérődző állatok anyagcseréje során. Számos országban szabályozzák a maximálisan az élelmiszerbe kerülhető transz-zsírsav mennyiségét. Az Egészségügyi Világszervezet 1%-ban határozza meg az elfogyasztott transzzsírok maximális értékét, ez azt jelenti, hogy a napi energiabevitel maximum 1%-a származhat transzzsírokból, nemzetközi táplálkozási ajánlások ennél magasabb szintet, az energiabevitel maximum 2%-t javasolják. Magyarországon – Ausztria és Dánia után – az Európai Unióban harmadikként 2014. február 18-tól korlátozták a végső fogyasztónak szánt élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát.

A következő ételekben fordulnak elő transz-zsírok nagy mennyiségben: a mélyhűtött pékárukban, levesporokban, kész salátaöntetekben, mélyhűtött pizzákban, ropikban, kekszekben, nápolyifélékben, a bevonómasszából készült figurás csokoládékban, szaloncukorban, sőt a mikrós pattogatott kukoricában is.

2. Egyél több növényt :)

A növényi élelmiszerek hatékonyak lehetnek a koleszterin szint normalizálásában. Először is, mert rostban gazdag táplálékok, és néhány rost fajta a bélben megköti a koleszterint és így kiürül. Másodsorban ezek a rostok táplálják a bélbaktériumokat, és a fermentációnak köszönhetően rövid láncú zsírsavak keletkeznek, amik a véráramba jutva befolyásolják a máj koleszterin termelését. Az egyik ilyen rost, ami bizonyítottan pozitívan befolyásolja a koleszterin szintet az a béta-glükán, ami pl. a zabban és árpában található. Napi 3g béta-glükán csökkenti az összkoleszterin szintet és az LDL-szintet is.

3. Kerüljük a feldolgozott, finomított gabonaféléket

Ide tartozik a fehér lisztből és hozzáadott cukorral készült pékáruk pl. Ezek az ételek negatív hatással vannak a vér koleszterin szintjére. Cseréld le őket teljes kiörlésű, minél természetesebb, feldogozatlanabb változatokra.

22well_physed-tmagarticle.jpg

4. Mozogj rendszeresen!

A mozgás nemcsak, hogy az egész szív-érrendszert egészségesen tartja, de csökkenti az LDL-szintet, és növeli a HDL-szintet.

5. Tartsd egyensúlyban a testsúlyod!

Ha túlsúlyos vagy, különösen, ha nagy a haskörfogatod, az együtt jár a magas LDL-szinttel, és az alacsony HDL-szinttel. Tehát a fogyás természetesen segít normalizálni a koleszterin szintet is.

A lényeg, hogy ha javasolnak gyógyszert, ha nem, az életmódváltásnak fontos szerepe van a koleszterinszint csökkentésében, és ezzel a szív-érrendszeri betegségek, agyi történések megelőzésében is. Bár sokkal könnyebb lenyelni minden nap egy kis tablettát, de hosszútávon mindenképpen jobban járunk, ha mellé teszünk mi is az egészségünkért.

A Mayo Clinic mediterrán diéta javaslata:

http://www.mayoclinic.org/healthy-l...

Dr Varga Zsuzsanna

forrás:

http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1200303?query=featured_home&#t=article

http://circoutcomes.ahajournals.org/content/2/3/279

Rákos betegségek és a táplálkozás: van-e kapcsolat?

rainbowfood_n1610_ts520702912.jpg

A kettő közötti kapcsolat ugyanolyan rejtélyes, mint maga a betegség. Egyes tanulmányok igazolták, hogy egyes ételek megelőzhetik, míg mások segíthetik bizonyos rákos betegségek kialakulását. Miközben számos tényezőt nem lehet megváltoztatni, melyek befolyásolják a rák kialakulásának kockázatát, mint pl. a genetika, vannak olyanok, melyeket befolyásolhatunk. Igazából becslések szerint kevesebb, mint 30% a nem befolyásolható faktorok szerepe. A többit hatalmunkban áll megváltoztatni - többek között a táplálkozásunkkal. 

Íme néhány dolog, ami bizonyítottan összefügg a rákos betegségek kialakulásának kockázatával:

1. Feldolgozott és vörös húsok - napi 50 gr 20%-kal növeli a colorectalis daganatok kialakulásának kockázatát

2. Antioxidánsok - kétségtelenül fontosak a rák megelőzésében, mivel segítenek semlegesíteni a szabad gyököket, amelyek károsíthatják a sejteket. Koncentráljunk az élénk színekre - mint pl. a sötét zöld, piros, narancssárga, lila gyümölcsök és zöldségek - spenót, répa és paradicsom stb.

3. Glikémiás index - a szénhidrátok lehetnek jók és rosszak is, attól függően, hogy milyen gyorsan emelik meg a vércukorszintünket, ezt segít eldönteni a GI - avagy glikémiás index. A magas GI élelmiszerek fogyasztása egy tanulmányban pl. egyértelműen növelte a prosztata rák kialakulásának kockázatát, míg az alacsony GI élelmiszerek csökkentették a kockázatot.
http://www.glycemicindex.com/foodSearch.php

4. Kálcium - napi 500-1000 mg kálcium védő hatású

5. Testsúly - Magasabb testtömeg-index növeli bizonyos rákos betegségek kialakulásának kockázatát. A zsírban hormonok és gyulladásos faktorok termelődnek, melyek elősegítik a tumorsejtek növekedését. 

forrás: Harvard Health

A béluniverzum - második rész

Probiotikumok és prebiotikumok

microbiome.jpg

A béluniverzum sorozat második részében a pro- és prebiotikumok bélflórára gyakorolt hatását fogjuk átnézni. Ez talán ez egyik legizgalmasabb téma a táplálkozástudományban manapság. Rengeteg kutatás folyik a témában, próbálják feltérképezni a bélflóra jelentőségét, összetételét, és természetesen azt, hogy hogyan tudjuk azt befolyásolni, javítani, helyreállítani.

tumblr_mk886ktneu1qbh26io3_1280.png

 

Mi a probiotikum?

A probiotikumok a szervezetünkben található, velünk szimbiózisban élő "élő mikroorganizmusok”, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezet egészségi állapotára, fontos szerepet töltenek be a belső egyensúlyunk fenntartásában. A magzati életben a bél steril, az újszülőtt először a szülőcsatornában kontaminálódik baktériumokkal. A normál hüvelyflórából az újszülöttbe jutó Lactobacillusok az anyatej oligoszacharidjai - mint prebiotikumok - bifidogén hatására kolonizálódnak az újszülőtt bélrendszerében. A bél korai kolonizációja szerepet játszik az immunrendszer érésében.

Leggyakrabban a probiotikus élelmiszerek vagy kiegészítők Lactobacillus vagy Bifidobacterium baktérium törzseket tartalmaznak, általában fermentált tejtermékekből. Azonban mielőtt hatásukat kifejthetnék túl kell élniük egy igen veszélyes utat, amíg a bélbe jutnak:

1. Először is túl kell élniük a gyártási, szállítási és tárolási folyamatokat, hogy élő állapotban bekerülhessenek a boltokba.

2. Ezután túl kell jutnia a gyomor savas közegén, ami pont azért van, hogy a potenciális ártó baktériumokat semlegesítse, valamint át kell jutni a hasnyálmirigy által kiválasztott enzimeken és az epén is.

3. Ha végül sikerül elérnie élve a vastagbelet, akkor ott valami pozitív hatást kellene gyakorolni, nemcsak egyszerűen átszaladni a bélrendszeren...

Ezen nehézségek miatt, az, hogy a megfelelő probiotikumot a megfelelő helyre juttassunk nem olyan egyszerű és fontos kiemelni, hogy az előnyöket, amelyeket a klinikai vizsgálatokban láthatunk nem mindig lehet elérni a joghurtokkal, tablettákkel és egyéb kiegészítőkkel, amik elérhetők a gyógyszertárakban, boltok polcain.

Mindezen kihívások ellenére azonban a jó minőségű probiotikumoknak kedvező hatása van bizonyos betegségekben. A legjobban alátámasztott ilyen hatás az antibiotikumok okozta hasmenéses panaszokban van, de a kutatók rengeteg egyéb betegségben is vizsgálják hatásukat - rák, ekcéma, mentális betegség.

Egy vizsgálatban azt találták, hogy a hazai lakosság bélflórájában a jótékony baktériumok elvárt 40-50%-os aránya helyett csak 12%-ban voltak kimutathatóak. Ez párhuzamba hozható a WHO statisztikai adataival, melynek alapján a magyar lakosság egészségi mutatói évek óta az európai átlag alatt vannak. Az emésztőszervi betegségek által okozott halálozás az európai országok közül hazánkban a legmagasabb.

Atópiás korképek esetében az immunrendszer érésének elmaradása korrigálható probiotikumok adásával, rheumatoid arthritis esetén a gyulladásos folyamatok módosulnak. Májbetegeknél ammónia csökkentő hatásuk a hepatikus enkefalopátia kezelésében, endotoxinémia csökkentése májkárosodásnál a májfunkció javulását eredményezi, gyulladásos folyamatok gátlása késlelteti a zsírmáj, a cirrózis, a fibrózis és a karcinogenezis létrejöttét. Képesek mérsékelni az osteopénia és osteoporózis kialakulását. A tejsav hatására bekövetkező ph-eltolódás javítja az ásványi anyagok ( kálcium, magnézium, vas, cink) oldódását, segíti a biohasznosulását.

microbes_110115_1024-1024x576.gif

Korlátok

A legtöbb kutatás, amit a probiotikumokkal kapcsolatban végeztek beteg emberek körében történt, tehát egészséges emberek körében még nem tudjuk biztosan, hogy pontosan milyen hatása van, mivel használatuk még nem terjedt el széles körben. Azonban tudjuk az elmúlt 50 év több száz kutatása alapján, hogy mellékhatásuk gyakorlatilag nincsen - kritikus állapotú vagy immunszuprimált emberekben okozott mellékhatást, de egészségesekben nem. A probiotikumok csak ép nyálkahártya felszínhez kötődve tudják érvényesíteni jótékony hatásukat.

A probiotikumok, akár tabletta formájában is, ma is élelmiszernek minősülnek. Ezért nem kell átesniük ugyanolyan szigorú tesztelésen, mint a gyógyszereknek, ezért igen nehéz megmondani, hogy valóban tartalmazzák-e azokat a baktériumokat élő állapotban és megfelelő mennyiségben, amit a csomagolás állít, valamint, hogy a kívánt hatás érhető-e el velük.

Dr Alessio Fasano szerint a bélflóráról alkotott jelenlegi tudásunk hasonlít az világűrről rendelkező tudásunkhoz. Tudjuk, hogy létezik a világűr - a mikrobiom - és tudjuk, hogy van tejút - nagyobb baktériumtörzsek - de még távol vagyunk attól, hogy teljes mértékben értsük ezt a szisztémát. Más szóval, van egy csomó részlet, amit még meg kell érteni, mielőtt képesek vagyunk teljes mértékben kihasználni a probiotikumok egészségre gyakorolt hatását.

health-benefits-of-prebiotics-2_1.jpg

És mi van a prebiotikumokkal - ez ugyanaz?

Nem. A prebiotikumok a táplálékkal a szervezetünkbe kerülő, általunk nem megemészthető, többnyire szénhidrát-tartalmú élelmiszerek ( inulin, laktulóz, oligofruktóz, fruktooligoszaharidok ), amelyet a vastagbél jótékony baktériumflórája használ fel tápanyagául. A bakteriális feremntáció során rövid szénláncú zsírsavak képződnek. A vajsav és a propionsav a vastagbélhám , az acetilsav az agy és a szív anyagcseréjében játszik szerepet. A vajsav fontos a bélnyálkahártya egészsége szempontjából, erősíti a bél gátfunkcióját, csökkenti gyulladásos folyamatokat és az oxidatív stresszt, és jelez az agyunknak, hogy tele vagyunk.

Általánosságban elmondható, hogy több, mint napi 20 gramm prebiotikum fogyasztása nem kívánt mellékhatásokat okozhat, mint pl. puffadás, különösen azokban, akik IBS-ben ( irritábilis bél szindróma) szenvednek. Fontos, hogy, ha ilyesmit eszünk vagy szedünk, akkor kis adagokban kezdjük. Természetesen előforduló prebiotikum pl. az anyatejben lévő oligoszacharid, de található prebiotikum az articsókában, spárgában, póréhagymában, zöld banánban, cikóriában és hagymában.

A prebiotikus rostok a széklettömeg növelésével javítják bélmotilitást, rövidül a tranzititdő, a toxikus anyagcseretermékek kevesebb ideig tartózkodnak a bélben, csökken a nyálkahártya irritáció, a gyulladás.

Összegzés

Összefoglalva tehát a probiotikumok előnyösen alkalmazhatóak a bélflóra összetételének bármilyen okból történő megváltozása következtében létrejövő bélbetegségek megelőzésében, kezelésében, allergiás kórképekben, egyes metabolikus folyamatokban. Még rengeteg a felderítetlen terület ebben a témában, de az biztos, hogy még sokat fogunk hallani a közeljövőben a bélflóra, pro- és prebiotikumok valamint általános egészségi állapotunk közti összefüggésekről.

Ugyanakkor, mint szinte minden új dolgot ezt is nagyon felkapták és jól “megmarketingolták” ám, szóval fenntartásokkal kezeljük a mindenféle több ezer forintos “csodaszert”, amit már gyakorlatilag bárhol kaphatunk. Attól, hogy valami csilli-villi csomagban van, és minden este bevágnak egy reklámblokkot róla, hogy erősíti az immunrendszert ne dőljünk be neki! Nem igaz, hogy minél többféle flórát és egyéb hozzáadott csodaszert tartalmaz, az annál hatásosabb is lesz. Sajnos még mindig kevés tudományos bizonyíték van a jelenleg kapható szerekkel.

Személy szerint azt gondolom, hogy egészséges felnőtt szervezetnek, akinek rendben van az emésztőrendszere, annak nincsen szüksége probiotikum szedésére. Egészséges táplálkozással biztosíthatjuk, hogy a kis bogaraink jól érezzék magunkat. Erről a következő cikkben fogok bővebben mesélni! Ha valaki antibiotikumot szed, annak szoktam javasolni probiotikum szedését. A rengeteg elérhető termék közül kettőt szoktam javasolni, az Enterol tablettát, ami egy Saccharomyces boulardii nevű élesztőgombát tartalmaz, így az antibiotikum mellett is szedhető, hiszen erre az nem hat. Erről találtam a legtöbb tanulmányt, mely igazolja az antibiotikum okozta hasmenésben a pozitív hatását. A másik, amit még javasolok, bár azt inkább az antibiotikum kúra befejeztével, a Protexin Balance vagy Restore. Ezek többféle baktérium törzset tartalmaznak, több tanulmány igazolja hatásukat, bár itt sem beszélhetünk egyértelmű bizonyítékokról.

Take home message : A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amik jó hatással vannak az egészségünkre és rengeteg betegségben lehet pozitív hatásuk. Mellékhatásuk nincsen, de éretelmetlen szedésük felesleges pénzkidobás, mivel a jelenleg kapható probiotikumokkal kapcsolatban kevés tudományos bizonyíték áll rendelkezésünkre, valamint nehezen ellenőrizhető összetételük és minőségük. Egészséges, változatos táplálkozással boldog bélflórát nevelhetünk.

Dr Varga Zsuzsanna

( A cikkben megnevezett probiotikumokat saját tapasztalat alápján ajánlom, ezért semmilyen juttatást nem kapok!! )

( forrás: Wachta Judit Dr. - A probiotikumk helye az evidáncián alapuló orvoslásban,2011

Hamer, H.M., Jonkers, D., Venema, K., Vanhoutvin, S., Troost, F.J. and Brummer, R.. (2007) ‘Review article: The role of butyrate on colonic function’, Alimentary Pharmacology & Therapeutics

Puupponen-Pimiä, R., Aura, A.., Oksman-Caldentey, K.., Myllärinen, P., Saarela, M., Mattila-Sandholm, T. and Poutanen, K. (2002) ‘Development of functional ingredients for gut health’, Trends in Food Science & Technology

Sabater-Molina, M., Larqué, E., Torrella, F. and Zamora, S. (2009) ‘Dietary fructooligosaccharides and potential benefits on health’, Journal of Physiology and Biochemistry

Scott, K.P., Martin, J.C., Duncan, S.H. and Flint, H.J. (2013) ‘Prebiotic stimulation of human colonic butyrate-producing bacteria and bifidobacteria, in vitro’, FEMS Microbiology Ecology

Tuohy, K.M., Probert, H.M., Smejkal, C.W. and Gibson, G.R. (2003) ‘Using probiotics and prebiotics to improve gut health’, Drug Discovery Today )

 

 

Mi a baj a mesterséges édesítőkkel?!

artificial-sweeteners.jpg

Az elmúlt évtizedekben egyre több édesítőszert fogyasztunk, egyre több ételben és italban található valamilyen formában csökkentve annak kalóriatartalmát. Mégis egyre több elhízott ember van. Szóval felmerül a kérdés, hogy vajon van-e kapcsolat a mesterséges édesítők és az elhízás közt?! 

Először is, az ismert tény, hogy csak a étel, ital látványa már elindít bizonyos hormonális, fiziológiás folyamatokat a testben, még azelőtt, hogy az étel egyáltalán a szánkba került volna. Mindenki ismeri Pavlov kutyáját. Megszólal a csengő és a kutyának már folyik is a nyála. Gondolj most a mesterséges édesítőkre, mint erre a csengőre, ami nálad is elindít egy-két fiziológiás folyamatot. Nézzük miről is van szó pontosan!

17022456_165955690578952_1808144895379054778_n.png

Miért baj az, ha szól a csengő?

Ha ezt a csengőt a mesterséges édesítők nyomják be, akkor az még rosszabb, mint, ha cukrot ennél. Az agyunk tudja már pontosan, hogyan készítse elő a terepet a kaja érkezésére még mielőtt a villa a szádhoz érne, ez egy reflex. Ez lehetővé teszi, hogy a szervezet felkészüljön a táplálék befogadására, javítja a tápanyagok felszívódásának hatékonyságát, és segít, hogy az étel ne zavarja meg a hormonális egyensúlyunkat. Tehát tulajdonképpen a szervezeted már felkészül az energiaháztartásod, anyagcseréd szabályozására már akkor, amikor rágondolsz a falatra. Bármilyen édes íz jeleket küld a testednek, hogy úton van a kalória, készüljetek, és így elindul egy sor metabolikus válasz. Ha becsapod a tested és nem tápláló, kalóriamentes édesítőkkel tömöd, mint pl. az aszpartám, aceszulfám, szacharin, szukralóz, vagy akár a természetes édesítőszerek, mint a stevia, akkor összezavarodik. És a kutatások is ezt igazolják.

Egy izgalmas kutatás, ami a Journal of Behavioral Neuroscience-ben jelent meg, azt állítja, hogy a mesterséges édesítők használata nemcsak, hogy nem előzi meg az elhízást, de egy sor hormonális és metabolikus folyamatot indít be, melyek konkrétan hízáshoz is vezethetnek.

A kísérletben két patkány csoportnak joghurtot adtak. Az egyik csoportban a joghurtba cukrot tettek, a másik csoportban pedig szacharinnal édesítették a joghurtot. Három fontos különbséget találtak az édesítővel etetett állatokban. Először is, az édesítős csoportban az állatok sokkal több ételt fogyasztottak el a másik csoporthoz képest, tehát a mesterséges édesítő fokozta az étvágyukat. A második szignifikáns különbség, hogy ezek az állatok jóval többet híztak és a testzsír százalékuk is nőtt. És végül, a testhőmérsékletük csökkent, ami azt jelenti, hogy lassult az anyagcseréjük.

Tehát nemcsak, hogy ezek az álltok többet ettek, többet híztak és testzsírszázalékuk is nőtt, de csökkent a testhőmérsékletük és így az anyagcseréjük is lassult. A legjobb, hogy azok az állatok, akik a szacharinnal édesített joghurtot ették valójában kevesebb kalóriát fogyasztottak el, mégis többet híztak és testzsírszázalékuk is jelentősen jobban nőtt, mint a cukros joghurtot fogyasztó állatoknak.

Így az az elképzelés, hogy azok az emberek, akik édesített italokat és ételeket fogyasztanak kevesebb kalóriát fogyasztanak és így nem híznak, mondhatni a feje tetejére állt. Nyilván egy-két kutatás nem bizonyít semmit és nem cimkézhetjük fel ezeket a dolgokat hízlalónak, vagy felelősnek az elhízásért. De annyi biztos, hogy a józan ész most is győz, miszerint minél természetesebben és egyszerűbben kell enni. Tartózkodjunk a durva szélsőségektől.

16939329_165955937245594_7382520304942673977_n.jpg

Lehetőleg kerüljük vagy minimalizáljuk az édesítőszerek fogyasztását, mint, pl. az aszpartám, aceszulfám, szukralóz, cukor alkoholok, mint például eritrit, xilit. Egyre többféle édesítőszer kerül bele az ételeinkbe, amikről nem tudjuk biztosan, hogy hosszútávon milyen hatása van a szervezetünkre. Tehát nem azt mondom, hogy egy állatkísérlettel igazolták, hogy ezek mind kártékonyak, csak azt, hogy megfontolandó, hogy valóban jó-e az, hogy ennyi édesítőszert eszünk. Természetesen minden kísérletnek bebizonyítják az ellenkezőjét is...(szerk.)

Lehetséges pl., hogy mikor valaki diétás italt, ételt fogyaszt úgy érzi, hogy kiérdemelte, hogy többet egyen valami másból, ezzel kompenzál. Valamint az is lehetséges, hogy olyan étel fogyasztása, ami édes ízű, de kevés kalóriát tartalmaz, megzavarja az agyat és így arra késztet, hogy több édeset egyél. Ezek okozhatnak hízást. (szerk.)

Átmenetileg, kis mennyiségben fogyasztva biztosan segíthetnek megszabadulni néhány kg feleslegtől, de a hosszútávú hatásuk nem ismert. Cukorbetegeknek jó alternatívát jelenthet kisebb mennyiségben természetesen, de itt most nem a cukorbetegek diétájáról van szó.

Ne zavarjuk össze a testünket! Ha valami édesre vágysz, akkor egyél természetes édes ételeket, maradj távol a műkajáktól, műitaloktól. Teljes értékű táplálkozás, alacsony glikémiás terhelés, bőséges zöldség-, gyümölcs fogyasztás mellett nyugodtan lehet alkalmanként egy kicsit csalni:), inkább, mint becsapni a testünket.

Szóval inkább tedd bele azt a kis kanál mézet a teádba vagy kávédba, ha nem tudsz nélküle élni :) Természetesen nem bíztatlak a cukor evésre, hiszen pont, hogy erről próbálunk lemondani, hogy az ételek, italok valódi ízét érezzük, de amíg ezt nem éred el, addig inkább cukor, méz kis mennyiségben, illetve, ha alkalmanként édesre vágysz, akkor nyugodt szívvel egyél egy kicsit valmailyen természetesen édesített édességet, süteményt. A hangsúly megint a mértéken van és azon, hogy ez ne okozzon rossz érzést benned, engedd meg magadnak néha.

 

forrás:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28087414

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28179381

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27997218

 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18298259 )

6 tipp, hogy túléljük a tavaszi megfázást

Gyógyszer nélkül...

the-all-natural-prescription-for-fighting-colds-flu.jpg

Háziorvosként dolgozom, és ilyenkor tömve van a rendelő betegekkel , mindenféle felső légúti tünetekkel, lázzal, esetenként hasmenéssel és hányással. Persze mindenki azonnal meg akar gyógyulni, hiszen így nem tudnak dolgozni, aludni, és tőlem várják a varázspirulát, amit felírok és másnapra meggyógulnak. Van egy rossz hírem, sajnos nincsen ilyen pirulám és az antibiotikumok még véletlenül sem tartoznak az ilyenkor elsőként választandó szerek közé. Valahogy tényleg úgy működik ez, mint ahogyan a mondás is tartja: “ Gyógyszerrel 7 nap, gyógyszer nélkül 1 hét.”

Általánosságban elmondható, hogy egy felnőtt ember 2-3-szor fázik meg egy évben, ami sajnos esetenként felülfertőződéshez vezethet, és sok kellemetlen napot, álmatlan éjszakát okoz.

Miután a virus bejut a szervezetünkbe, már nem sokmindent tudunk tenni, annak érdekében, hogy azt onnan kivarázsoljuk – nem, sajnos a házipálinka sem segít. Ez innentől az immunrendszerünk feladata, ami nyilván időbe telik.

Ugyanakkor van azért egy pár dolog, amit tehetsz annak érdekében, hogy megerősítsd az immunrendszered azért, hogy ne kapj el semmilyen fertőzést, vagy, ha mégis, akkor hamarabb felgyógyulj.

Íme a lista a teljesség igénye nélkül…99e5363a41321d08650266084d34aa65.jpg

1. Igyál vizet!!

A megfelelő mennyiségű és minőségű víz fogyasztása segít megelőzni a nyákahártya kiszáradását és segíti a váladék hígulását, ezáltal könnyebb kiürülését. Segíti a vér oxigenizációját és segíti a nyirok termelését, keringését, ami végigfut az egész testeden és elszállítja az elpusztult bacikat. Az Ayurveda medicina szerint nagyon fontos, hogy napközben forró vizet kortyolgassunk 20-30 percenként, ami segíti a méreganyagok kiürülését, az immunrendszert is támogatja. A meleg víz hamarabb felszívódik, stimulálja az emésztő funkciót és effektívebben hígitja a nyálkát, így az hamarabb kiürül. Hogy még hatékonyabb legyen, tegyél a forró vízbe egy pár szelet friss gyömbért és kész is az immunturbótéé.

 

12717488_1682614218663934_800203223143908028_n.jpg

2. Egyél választékosan!

Nincsen olyan étel, ami minden megfázásos panaszunkat enyhítené. Ugyanakkor, ha figyelünk rá, hogy megfelelő mennyiségű gyümölcsöt, zöldséget magokat, magvakat, egészséges zsírokat és fehérjét együnk, az a természet legjobb megfázás elleni gyógyszere. A változatos étrend ugyanis ellátja a szervezetünket minden jóval, amire annak szüksége van, vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok, hogy egész évben egészségesek maradjunk. Ahelyett, hogy számolgatnánk a kalóriákat minden étkezés alkalmával, számolgassuk inkább a színeket a tányérunkon. Minél többféle színt eszünk egy nap, annál többféle növényi tápanyag – fitonutriens - jut a szervezetünkbe. Figyeljünk arra is, hogy mindig a lehető legfeldolgozatlanabbul együnk, szezonálisan, olyan helyen vásároljunk – amennyire lehetséges – ahol kezeletlen élelmiszereket árusítanak. Ezen kívül amennyire lehet limitáljuk az alkohol és kávé fogyasztást, a finomított cukrokat és feldolgozott – műanyag ételeket. A hidegebb hónapokban együnk melegítő ételeket, használjunk fűszereket, mint pl. kurkuma, római kömény, koriander, melyek egyébként gyulladáscsökkentő hatással is bírnak. Win-win. Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitel, ezt mindenképpen javaslom felnőttnek és gyereknek egyaránt!

sleep.jpg

 

3. Aludj többet!

Tegyük fel, hogy egy nap 10 egység energiával rendelkezünk. Ebből az energia csomagból kell fedeznünk a napi igényünket, a külső felhasználást – reggeli csinálás, gyerek belevarázsolása a kezeslábasba, minekután elkiáltja magát, hogy kakálni kell anyaaa, és az idegre, amikor ránézel az órádra eközben és még ez csak a nap eleje…stb, és a belső felhasználásra – emésztésre, felszívódásra, a duplakávémajdfelkeltre, immunregulációra, belső egyensúly fenntartása…stb. Ha betegek vagyunk, akkor nyilván a belső felhasználásra jóval több energiára van szükségünk, így a külső felhasználást kell csökkentenünk, tehát pihennünk kell! Ez ennyire egyszerű. Az alvásmegvonás bizonyítottan gyengíti az immunrendszert, így könnyebben kapunk el nem barátságos vírusokat és bacikat. Amikor alszunk a sejtjeink, idegsejtjeink, szöveteink gyógyulnak, megújulnak. A testünk ilyenkor méregtelenítő funkcióba kapcsol. Ebben az időszakban tudunk a legjobban harcolni a fertőzések ellen. A cél a napi 7-8 óra!

3752d6af8415a7c042418d3c46f299cd.jpg

 

4. Meditálj minden nap!

Tudományosan bizonyított tény, hogy az immunrendszerünk közvetlen kapcsolatban van a gondolatainkkal és érzelmeinkkel. A meditáció bizonyítottan csökkenti a stresszt és gyulladást, valamint segít megküzdeni az érzelmi hullámokkal. Ezen kívül azt is kimutatták már, hogy a meditáció növeli a prefrontális kortex és a hipokampusz aktivitását , ami az immunrendszerünk parancsnoki központjaként működik. Amikor ezek a régiók stimuálva vannak, akkor az immunrendszerünk funkciója általánosságban javul. Ha még sohasem meditáltál kezd szépen lassan, lépésről lépésre. Először csak 5 percet egy nap, pl reggelente miután felébredsz a csendben, mielőtt mindenki más felébred. Ajánlom pl a play áruházból letölthető headspace nevű alkalmazást, amit ingyen kipróbálhatsz.

2c575f50d2c8043f42f5bc97a8bd52ed.jpg

 

5. Tornázz!

A rendszeres mozgás nem csak a szív-érrendszeri betegségek előfordulását csökkenti, és a csontjainkat erősíti, de ugyancsak segíti a bélműködést, funkciót, valamint erősíti az immunrendszert is. Kutatások igazolták, hogy azok az emberek, akik rendszeresen mozognak legalább napi fél órát, 25-50 %-kal kevesebb napot betegek. A mozgás csökkenti a stresszt, és növeli egyes immunsejtek válaszreakcióját a testben, így segítve a vírusok, bacik legyilkolását. Nyilván, ha betegek vagyunk ne kezdjünk maratonfutásba, várjunk amíg meggyógyulunk…

70e2149c5d0032fe6cd8c4764e9a4622.jpg

 

6. Bélflóra

Az emésztőrendszered közvetlen kapcsolatban van az immunrendszereddel, sőt az immunrendszered része! Tehát tartsd a bélbacikat boldogan, amennyire csak lehet. Minden fent említett dolog segít ebben, de azoknak, akiknek szüksége van extra támogatásra a hosszú stresszes évek, szegényes táplálkozás, antibiotikumok használata miatt, egy jó minőségű probiotikum azért nem árthat. A probiotikumokkal kapcsolatban jelenleg még kevés tudományosan elfogadott cikk van, de egyre szaporodnak ezek is, és folyamatosan tökéletesítik a rendelkezésre álló készítményeket is. Ezekről még sokat fogok írni a következő időszakban. Nemcsak táplálékkiegészítőkben van persze probiotikum, hanem sok ételben, ilyen pl. a savanyú káposzta, a kefir, a kovászos uborka, általánosságban a savanyított ételek, és az almaecet, ezen kívül kiváló hatása van a csontlevesnek sok sok zöldséggel főzve.

( képek forrása: pinterest )