Funkcionális Orvoslás


Mi van akkor, ha mégis antibiotikumot kell szedned?

2017. május 06. - Funkcionális Orvoslás

2815842_fc6fc9e2.jpg

Korábban már írtam, és biztosan sok helyen lehet olvasni, hallani róla, hogy az antibiotikum szedésnek milyen veszélyei, mellékhatásai vannak. A fölöslegesen felírt antibiotikumok sajnos valóban nagy károkat tudnak okozni, ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor elkerülhetetlen a szedésük, de nem kell aggódni, mert azért ez nem jelenti azt, hogy a helyzet reménytelen, és vége a bélflóránknak egy életre :) Beletelik némi időbe és energiába, de sokmindent tehetsz - az antibiotikum szedése idején és utána is - hogy minimalizáld a károkat és segítsd visszaépülni a bélflórát.

human-microbiome.jpg

Probiotikumok

Sokan megkérdőjelezik, hogy van-e értelme probiotikumot szedni az antibiotikum terápia alatt is, mert, hogy azt is megöli a gyógyszer, így csak dobáljuk a sok pénzt az ablakon. Nos, ez nem feltétlenül igaz. Ugyanis nem kell ahhoz a probiotikumnak kolonizálni a bélrendszert mindjárt, hogy legyen hatásuk. Már a tranziens törzsek is terápiás hatással bírnak. Van néhány randomizált, placebo-kontrollos vizsgálat, amelyek bizonyították a probiotikum-használat hatékonyságát az antibiotikum szedés során - a mellékhatások csökkentek és kevesebb bélfertőzés alakult ki.

Például az egyik tanulmányban azt találták, hogy 135 kórházi beteg esetén, akik valamilyen antibiotikum kúrában részesültek, azok, akik probiotikumot szedtek mellé 12%-ban tapasztaltak hasmenést, szemben a placebó csoporttal, ahol ez az arány 34% volt. Ezen felül míg a placebó csoportban a hasmenéseket 17%-ban C. difficile okozta, a probiotikumot szedők esetében ez nem fordult elő egyetlen embernél sem.

Egy másik tanulmányban három különböző csoportban vizsgálták a probiotikumok hatását. Az első csoportban antibiotikumot szedők voltak, a második csoportban az antibiotikum terápia végeztével kaptak probiotikumot, a harmadik csoportban pedig a terápia alatt és után is szedtek probiotikumot a betegek. A placebó csoportban szignifikánsan magasabb volt a fakultatív anaerobok száma - ezzel vizsgálták a diszbiózist (a bélflóra felborult állapota) - 20 nappal a terápia végeztével. A másik két csoport között annyi volt a különbség, hogy a harmadik csoportban, ahol a terápia alatt is szedtek probiotikumot, ott a terápia alatt sem nőtt meg a fakultatív anaerobok száma, míg a második csoportban, ahol csak az antibiotikum befejezése után kezdtek el szedni azt találták, hogy a terápia alatt megnőtt az anaerobok száma, míg a probiotikum kúra után csökkent. Ez egyértelműen bizonyítja a probiotikumok kezelésének fontosságát az antibiotikum kezelés során, valamint azután is.

probiotics1.pngA legtöbb ilyen kísérlet során különböző Lactobacillus, Bifidobacterium vagy Saccharomyces boulardii törzseket használtak. A Lactobacillus és a Bifidobacterium a két leggyakoribb probiotikumként használt nemzetség, így ezek a kiegészítők könnyen elérhetők a legtöbb gyógyszertárban. A S. boulardii valójában egy hasznos gomba, nem pedig baktérium, ezért különösen hasznos antibiotikus kezelés során, mert az antibiotikumok nem képesek megölni. A S. boulardii azért is előnyös, mivel nem fenyeget az a veszély, hogy géneket hordoz az antibiotikum rezisztenciához, és később ezeket a géneket átjuttatja patogén baktériumokba.

Mint minden más a legjobb probiotikum kiválasztása is igencsak egyénfüggő - függ az antibiotikumtól és az egyén bélflórájának aktuális állapotától - de a leginkább ajánlott kiegészítő az antibiotikum terápia alatt az S. boulardii és a terápia végeztével pedig jöhetnek a Lactobacillus és a Bifidobacterium törzseket tartalmazó probiotikum készítmények.

probiotics2.jpgPrebiotikumok

A prebiotikumok emészthetetlen szénhidrátok, vagy legalábbis emészthetetlenek számunkra, amelyek sértetlenül érik el a vastagbelet, és szelektíven táplálnak sok jótékony baktériumtörzset.

A prebiotikumok sokkal hatékonyabbak, mint a probiotikumok a bélben lévő jó baktériumok növekedésének elősegítésében. Így a prebiotikumok hihetetlenül fontosak az egészséges bélflóra védelme vagy újjáépítése során. Az antibiotikum alkalmazása alatt és után fókuszálj arra, hogy sok felszívódó rost jusson a szervezetedbe, amelyek táplálják a hasznos baktériumokat. A legjobb ilyenkor kerülni a nem felszívódó rostokat, mivel ezek irritálhatják az ilyenkor amúgy is nagyon érzékeny bélfalat.

Van azonban egy fajta nem felszívódó rost, ami ilyenkor állítólag nagyon jó hatású, ez a rezisztens keményítő - resistant starch - amely szelektíven serkenti a jó baktériumokat a beleinkben, segít fenntartani az egészséges baktérium egyensúlyt. Ezek a jó baktériumok rezisztens keményítővel „táplálkoznak” és rövid láncú zsírsavakat termelnek, melyek közül a legjelentősebbek az acetát, a butirát és a propionát. Ezen három rövid láncú zsírsav közül a butirát különös jelentőséggel bír, a vastagbélre és a teljes egészségre gyakorolt jótékony hatásának köszönhetően. A butirát az előnyben részesített energia forrása azoknak a sejteknek, amelyek a vastagbelet bélelik, és számos szerepet játszik az anyagcsere növelésében, a gyulladás csökkentésében.

A rezisztens keményítő néhány közismert élelmiszer forrása a zöld (éretlen) banán, a megfelelően elkészített főtt és lehűtött rizs vagy hüvelyesek, és főtt és lehűtött burgonya.

change6.jpgA változatosság fenntartása

A legnehezebb feladat egy antibiotikum kúra után nem a flóra mennyiségének helyreállítása, hanem a változatosság visszaállítása. Mint láttuk a probiotikumok hihetetlenül hasznosak lehetnek az antibiotikum okozta hasmenés megelőzésére és a bélfertőzés veszélyének csökkentésére, ezért azt javaslom, hogy probiotikum szedését már kezdjük el az antibiotikum kúrával együtt és folytassuk a kezelés befejezése után is. Azonban arra ne számítsunk, hogy kizárólag a gyári készítményekkel sikerül visszaépíteni az eredeti változatos flórát.

Az egyik legjobb módja, hogy különböző hasznos baktériumokat juttassunk a belünkbe, ha sok fermentált ételt fogyasztunk. A savanyú káposzta, valamint egyéb savanyított zöldségek, a kefír, joghurt nagyon jók erre. Azonban a boltban vásárolt kefír és joghurt nem sok élő flórát tartalmaz már. Sokkal jobb, ha otthon el tudjuk készíteni. Ami a prebiotikumot illeti, fogyasszunk annyiféle és annyi zöldséget, amennyit csak lehet. A legjobbak a répa, tök, fehérrépa, cékla..stb.

Ezen kívül kerülni kell a túlzott higiéniát, úgy értem a túl sok kézmosást, a fertőtlenítő termékek túlzásba vitt használatát. Túl sterilen élünk a modern társadalomban. Gondoljunk csak bele nagyszüleink gyerekkorukban hogyan éltek kint a tanyán, a ház körül, a kertben, a réten, patakparton. Koszosak lettek minden nap, sárosak, és a szüleik nem estek nekik fertőtlenítő törlőkendővel minden alkalommal, ahogy hozzányúltak valamihez. Ez nagyban segíti az egészséges mikroflóra változatosan tartását.

germ_hands.png

A bel és a máj támogatása

Amikor az antibiotikum felborítja a bélflóránkat, olyankor az egész emésztőrendszer és a bélfal is érintve van. Sokat segíthet még pl. a csontleves fogyasztása ilyenkor. Az émelygést, hányingert csillapítja a gyömbér, egy kis meleg vízbe, teába vágjunk/reszeljünk egy kicsit belőle.

A májra is rossz hatással van az antibiotikum, különösen, ha hosszú ideig kell szedni azt. Nemcsak az antibiotikumokat kell feldolgoznia, de a sok elpusztuló baktérium miatt és a bél megnövekedett áteresztő képessége miatt keletkezett lipopoliszacharidokkal is foglalkoznia kell. Nagyon jó hatása van a máriatövisnek, amit sokféle készítményben megtalálunk.

Remélem hasznosnak találjátok ezt a cikket:) Zöldségevésre fel!  

forrás:

Bél hack

11opdoc-img-videosixteenbynine1050.jpg

Ez a srác egy biohacker:), aki a NASA-nál dolgozott. Egész életében emésztési gondjai, gyomor és bél panaszai voltak. Az orvosoknak nem sikerült megoldást találni a problémájára. Azt mondták neki, hogy törődjön bele. Hát ő nem törődött bele....
Néha vékony a határ az őrület és a tudományosság közt...itt is.
De egyébként ilyen van tényleg!

https://www.nytimes.com/2017/04/11/opinion/gut-hack.html?_r=0

Béluniverzum - harmadik rész - Hogyan tápláljuk?

1431922301551.jpeg

A belünk olyan, mint egy kert, ahhoz, hogy egészséges és szép kertünk legyen, jó talajra van szükségünk, egészséges talajhoz pedig egészséges és tápláló ételek kellenek. Ahhoz, hogy táplálni tudjuk ezt a talajt először el kell távolítani minden potenciálisan mérgező vagy gyulladást okozó anyagot (bizonyos ételek pl.), javítani kell az emésztést, a tápanyagok felszívódását és egyensúlyba hozni a bélflórát.

Ez egyszerűen hangzik, de valójában egy nagyon komplex folyamat. Megpróbálok leírni egy pár gyakorlati tanácsot, a lényeg, hogy lassan, egyszerre csak egy lépést haladj. Próbálj mindig kicsi változásokat bevezeteni, azokat megszokni és a mindennapok részévé tenni. Ha eggyel már megvagy, jöhet a következő. Jobb, ha csak kicsit változtatsz, de az hosszútávon megmarad, mint hogyha sokmindent változtatsz egyszerre. Erre nincs instant megoldás, egy kapszula, ehhez idő és türelem kell, de a türelem egészséget terem.

Első lépésben szabadulj meg mindentől, ami árthat!

Ha bármilyen étel allergiád vagy intoleranciád van, akkor azt ki kell vonni az étkezésedből. Ha felmerül a gyanú érdemes kivizsgáltatni magad, és orvos tanácsát kérni.

Csökkentsd vagy akár teljesen iktasd ki az étkezésedből a feldolgozott és magas cukor tartalmú ételeket, mert ez nem csak a belednek nem jó, az egész testednek sem jó!

Csökkentsd az omega-6 zsírsav bevitelt. Bár ez egy esszenciális zsírsav, a nyugati világban ebből túl sokat fogyasztunk. Ez főleg a növényi olajokban található meg, mint pl. napraforgó olaj, szója, margarin. Ezek helyett használj inkább oliva olajat vagy kókusz olajat.

A stressz egy fontos tényező a belünk egészsége szempontjából is. Az agyunk és a bélrendszerünk szoros kapcsolatban áll. Keress megoldásokat, hogy kezelni tudd a stresszt az életedben, meditálj, jógázz, relaxálj!

Ne szedj fölöslegesen antibiotikumokat! Sajnos tapasztalatból mondom, hogy sokan vannak, akik egy szimpla megfázásra, torokfájásra “szereznek maguknak” valahonnan és orvosi tanács nélkül is elkezdik szedni. Ezzel hatalmas károkat okozva. Egyrészt ezzel növelik a rezisztens kórokozók előfordulását, másrészt a bélflórájuk egészségét is tönkreteszik. A szisztémás hatása különösen drasztikus csecsemőkben és kisgyermekekben, kutatások igazolták, hogy az antibiotikumok bélflórára gyakorolt hatása egészen felnőttkorunkig megmaradhatnak. Valamint az is bizonyított tény, hogy a túlzott antibiotikum használat gyermekkorban megnöveli a későbbi allergiás-, atópiás-, autoimmun betegségek, asztma, elhízás és fertőzések kockázatát. Mindig kérd ki orvos véleményét! A vírusos betegségekben NEM használ az antibiotikum!

Ugyancsak bánj óvatosan a non-szteroid típusú fájdalomcsillapítók szedésével, mint pl. az ibuprofen. Ez ugyanis növeli a vékonybél permeabilitását, és gyulladást okozhat. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/ar...)

Második lépésben helyettesítsd a hiányzó faktorokat

eating-healthy.jpg

Kezdjük az alapoknál! A gyomrodnak és belednek nincsen foga. Ahhoz, hogy rendesen meg tudd emészteni az ételeket időre van szükség, és ez ott kezdődik, hogy időt szánsz az evésre. Lassan eszel és alaposan megrágod az ételt. Közben nyugalomban vagy, az evésre és magadra figyelsz! Adj időt a szervezetednek az emésztésre, hagyj időt az evések közt, legalább 3-4 órát. Ezek az egyszerű dolgok drasztikus változást eredményezhetnek már anélkül is, hogy bármi mást megváltoztatnál az étkezéseddel kapcsolatban!

Cseréld le a főzéshez használt zsíradékot oliva olajra, kókusz olajra vagy vajra, esteleg kacsazsírra. Bélbarát zsírokat tartalmaz még az avokádó, a magok és diófélék.

Ha nem eszel rendszeresen jó minőségű halat, akkor szedj omega-3 zsírsavat tartalmazó magas minőségű étrendkiegészítőt.

Igyál sokat! Ha nem iszol eleget, a a beledben nem marad elég folyadék, mert minden vizet felszív a szervezeted, hogy ne száradj ki, ennek következménye pedig a székrekedés. Rengeteg ember jön székrekedéses panaszokkal. Ennek több oka lehet nyilván, de az egyik nyilvánvaló oka az, hogy nem isznak eleget. Az esetek egy jelentős részében ezzel az egyszerű változással sikerül orvosolni ezt a kellemetlen problémát. Az ideális 25-30 ml/testtömeg kg, tehát egy 70 kg-os embernek legalább 2 l víz/nap - bár ez nyilván változik a hőmérséklettől és a fizikai aktivitástól is.

A rostdús étkezés nagyon jó hatással van a bélflórára, minél rostdúsabban eszünk annál egészségesebb és változatosabb lesz a bélflóránk és vele mi is! Plusz a rostok lazítják a székletet, és ez a második varázsütés a székrekedéses problémák kezelésében! Ezen kívül igen laktatóak is és alacsony a kalóriatartalmuk a rostban gazdag élelmiszereknek. Az ideális a 18 g/nap, amit rengeteg zöldség, hüvelyesek és finomítatlan, teljes kiörlésű szénhidrátok ( zab, köles, quinoa, amarant, stb) fogyasztásával tudsz elérni.

És végül relaxálj, meditálj, pihenj és aludj, amennyit csak kíván a szervezeted! Tudom, hogy ezt sokkal könnyebb mondani, mint csinálni, de ez borzasztóan fontos lenne!

Harmadik lépés végül, hogy gyógyíts meg minden bajt és védd a bélflórádat!

A következőekben felsorolok a teljesség igénye nélkül néhány “bélüzemanyagot”, amik segítenek a flóra helyreállításában, fenntartásában, és gyógyításában.

16998209_164637070710814_5099846485268022073_n.jpg

Használj rendszeresen kurkumát az ételeidben! Rengeteg ételben lehet használni és azon kívül, hogy finom, pl. csökkenti a gyulladást, segít a depresszióban, növeli az inzulin érzékenységet és jótékony hatása van a bélflórára is.

Probiotikus élelmiszerek: fermentált tejtermékek, mint a bio natúr joghurt, tejföl, sajt vagy kefir (ha nincs laktóz érzékenység). Jó alternatíva a kimchi, kombucha, miso, natto, savanyú káposzta. Válassz olyat, amik nem pasztörizáltak, mert a hőkezelés után már nem fognak semmilyen élő organizmust tartalmazni az tuti.

Prebiotikus élelmiszerek: spárga, érett banán, padlizsán, endívia, fokhagyma és a hagyma, csicsóka, póréhagyma, hüvelyesek (mint a bab, borsó, lencse) és cikória. Finomítatlan, teljes kiőrlésű dolgoknak is van jó esetben prebiotikus funkciója.

16938551_164639447377243_6585870509987183451_n.jpg

Növényi polifenolok. Ezek fontos, a természetben előforduló vegyületek, amelyek megtalálhatók a legkülönbözőbb növényekben, gyümölcsökben és zöldségekben, és mindenféle jótékony hatásuk van mind a bélre, mind a szervezet egészére: citrusfélék, sötétzöld leveles zöldségek - spenót, sóska, kel - zöld tea, bogyós gyümölcsök, magok és diófélék, kakaó - vagyis CSOKIIII! De csakis a jó minőségű, valódi kakaóból készült csokoládé és kakaópor.

Dr Varga Zsuzsanna

( forrás: Bjarnason, I., Williams, P., Smethurst, P., Peters, T.J. and Levi, A.J. (1986) ‘Effect of non-steroidal anti-inflammatory drugs and prostaglandins on the permeability of the human small intestine’, Gut

De Filippo, C., Cavalieri, D., Di Paola, M., Ramazzotti, M., Poullet, J.B. and Massart, S. (2010) ‘Impact of diet in shaping gut microbiota revealed by a comparative study in children from Europe and rural Africa’, Proceedings of the National Academy of Sciences

De-Souza, D.A. and Greene, L.J. (2005) ‘Intestinal permeability and systemic infections in critically ill patients: Effect of glutamine*’, Critical Care Medicine

Dethlefsen, L. and Relman, D.A. (2010) ‘Incomplete recovery and individualized responses of the human distal gut microbiota to repeated antibiotic perturbation’, Proceedings of the National Academy of Sciences

Gibson, P.R. and Shepherd, S.J. (2010) ‘Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach’, Journal of Gastroenterology and Hepatology

Lambert, G., Boylan, M., Laventure, J.., Bull, A. and Lanspa, S. (2007) ‘Effect of aspirin and ibuprofen on GI Permeability during exercise’, International Journal of Sports Medicine,

Puupponen-Pimiä, R., Aura, A.., Oksman-Caldentey, K.., Myllärinen, P., Saarela, M., Mattila-Sandholm, T. and Poutanen, K. (2002) ‘Development of functional ingredients for gut health’, Trends in Food Science & Technology

Wald, A. (2013) Patient information: High-fiber diet )

A vastagbél és végbél daganatok száma növekszik a fiatalabb korosztályban

28colon-freiborg-superjumbo-v2.jpg

"A vastagbél és végbél daganatos megbetegedéseinek száma az elmúlt évtizedben csökkent az idősebb korosztály körében, és mindig is ritkának számított a fiatal korosztályban. Azonban a 20-as és 30-as éveikben járó fiatalok körében a végbéldaganatok jelentős emelkedéséről számolnak be a kutatások."


Sok beteg még olyan fiatal a diagnózis idején, hogy nem vizsgálták még kolonoszkópiával előtte, mert az csak 50 éven felülieknek javasolt. A daganat megjelenésének lehetnek előjelei, de ezek általában bizonytalan panaszok, mint pl. emésztési panaszok, puffadás, görcs, székrekedés, hasmenés. Sokszor az ilyen tüneteket fiatalokban nem veszik elég komolyan.


Az életmódbeli faktorok nyilván befolyásolják a colorectalis daganatok növekedését, de a kutatók szerint ez nem az egyetlen magyarázat. Az igazság, hogy egyelőre senki sem tudja 100%-ig, hogy pontosan miért is emelkedik a fiatalok körében ez a betegség.

https://www.nytimes.com/2017/02/28/well/live/colon-and-rectal-cancers-rising-in-young-people.html?rref=collection%2Fsectioncollection%2Fhealth&_r=2

A béluniverzum - második rész

Probiotikumok és prebiotikumok

microbiome.jpg

A béluniverzum sorozat második részében a pro- és prebiotikumok bélflórára gyakorolt hatását fogjuk átnézni. Ez talán ez egyik legizgalmasabb téma a táplálkozástudományban manapság. Rengeteg kutatás folyik a témában, próbálják feltérképezni a bélflóra jelentőségét, összetételét, és természetesen azt, hogy hogyan tudjuk azt befolyásolni, javítani, helyreállítani.

tumblr_mk886ktneu1qbh26io3_1280.png

 

Mi a probiotikum?

A probiotikumok a szervezetünkben található, velünk szimbiózisban élő "élő mikroorganizmusok”, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezet egészségi állapotára, fontos szerepet töltenek be a belső egyensúlyunk fenntartásában. A magzati életben a bél steril, az újszülőtt először a szülőcsatornában kontaminálódik baktériumokkal. A normál hüvelyflórából az újszülöttbe jutó Lactobacillusok az anyatej oligoszacharidjai - mint prebiotikumok - bifidogén hatására kolonizálódnak az újszülőtt bélrendszerében. A bél korai kolonizációja szerepet játszik az immunrendszer érésében.

Leggyakrabban a probiotikus élelmiszerek vagy kiegészítők Lactobacillus vagy Bifidobacterium baktérium törzseket tartalmaznak, általában fermentált tejtermékekből. Azonban mielőtt hatásukat kifejthetnék túl kell élniük egy igen veszélyes utat, amíg a bélbe jutnak:

1. Először is túl kell élniük a gyártási, szállítási és tárolási folyamatokat, hogy élő állapotban bekerülhessenek a boltokba.

2. Ezután túl kell jutnia a gyomor savas közegén, ami pont azért van, hogy a potenciális ártó baktériumokat semlegesítse, valamint át kell jutni a hasnyálmirigy által kiválasztott enzimeken és az epén is.

3. Ha végül sikerül elérnie élve a vastagbelet, akkor ott valami pozitív hatást kellene gyakorolni, nemcsak egyszerűen átszaladni a bélrendszeren...

Ezen nehézségek miatt, az, hogy a megfelelő probiotikumot a megfelelő helyre juttassunk nem olyan egyszerű és fontos kiemelni, hogy az előnyöket, amelyeket a klinikai vizsgálatokban láthatunk nem mindig lehet elérni a joghurtokkal, tablettákkel és egyéb kiegészítőkkel, amik elérhetők a gyógyszertárakban, boltok polcain.

Mindezen kihívások ellenére azonban a jó minőségű probiotikumoknak kedvező hatása van bizonyos betegségekben. A legjobban alátámasztott ilyen hatás az antibiotikumok okozta hasmenéses panaszokban van, de a kutatók rengeteg egyéb betegségben is vizsgálják hatásukat - rák, ekcéma, mentális betegség.

Egy vizsgálatban azt találták, hogy a hazai lakosság bélflórájában a jótékony baktériumok elvárt 40-50%-os aránya helyett csak 12%-ban voltak kimutathatóak. Ez párhuzamba hozható a WHO statisztikai adataival, melynek alapján a magyar lakosság egészségi mutatói évek óta az európai átlag alatt vannak. Az emésztőszervi betegségek által okozott halálozás az európai országok közül hazánkban a legmagasabb.

Atópiás korképek esetében az immunrendszer érésének elmaradása korrigálható probiotikumok adásával, rheumatoid arthritis esetén a gyulladásos folyamatok módosulnak. Májbetegeknél ammónia csökkentő hatásuk a hepatikus enkefalopátia kezelésében, endotoxinémia csökkentése májkárosodásnál a májfunkció javulását eredményezi, gyulladásos folyamatok gátlása késlelteti a zsírmáj, a cirrózis, a fibrózis és a karcinogenezis létrejöttét. Képesek mérsékelni az osteopénia és osteoporózis kialakulását. A tejsav hatására bekövetkező ph-eltolódás javítja az ásványi anyagok ( kálcium, magnézium, vas, cink) oldódását, segíti a biohasznosulását.

microbes_110115_1024-1024x576.gif

Korlátok

A legtöbb kutatás, amit a probiotikumokkal kapcsolatban végeztek beteg emberek körében történt, tehát egészséges emberek körében még nem tudjuk biztosan, hogy pontosan milyen hatása van, mivel használatuk még nem terjedt el széles körben. Azonban tudjuk az elmúlt 50 év több száz kutatása alapján, hogy mellékhatásuk gyakorlatilag nincsen - kritikus állapotú vagy immunszuprimált emberekben okozott mellékhatást, de egészségesekben nem. A probiotikumok csak ép nyálkahártya felszínhez kötődve tudják érvényesíteni jótékony hatásukat.

A probiotikumok, akár tabletta formájában is, ma is élelmiszernek minősülnek. Ezért nem kell átesniük ugyanolyan szigorú tesztelésen, mint a gyógyszereknek, ezért igen nehéz megmondani, hogy valóban tartalmazzák-e azokat a baktériumokat élő állapotban és megfelelő mennyiségben, amit a csomagolás állít, valamint, hogy a kívánt hatás érhető-e el velük.

Dr Alessio Fasano szerint a bélflóráról alkotott jelenlegi tudásunk hasonlít az világűrről rendelkező tudásunkhoz. Tudjuk, hogy létezik a világűr - a mikrobiom - és tudjuk, hogy van tejút - nagyobb baktériumtörzsek - de még távol vagyunk attól, hogy teljes mértékben értsük ezt a szisztémát. Más szóval, van egy csomó részlet, amit még meg kell érteni, mielőtt képesek vagyunk teljes mértékben kihasználni a probiotikumok egészségre gyakorolt hatását.

health-benefits-of-prebiotics-2_1.jpg

És mi van a prebiotikumokkal - ez ugyanaz?

Nem. A prebiotikumok a táplálékkal a szervezetünkbe kerülő, általunk nem megemészthető, többnyire szénhidrát-tartalmú élelmiszerek ( inulin, laktulóz, oligofruktóz, fruktooligoszaharidok ), amelyet a vastagbél jótékony baktériumflórája használ fel tápanyagául. A bakteriális feremntáció során rövid szénláncú zsírsavak képződnek. A vajsav és a propionsav a vastagbélhám , az acetilsav az agy és a szív anyagcseréjében játszik szerepet. A vajsav fontos a bélnyálkahártya egészsége szempontjából, erősíti a bél gátfunkcióját, csökkenti gyulladásos folyamatokat és az oxidatív stresszt, és jelez az agyunknak, hogy tele vagyunk.

Általánosságban elmondható, hogy több, mint napi 20 gramm prebiotikum fogyasztása nem kívánt mellékhatásokat okozhat, mint pl. puffadás, különösen azokban, akik IBS-ben ( irritábilis bél szindróma) szenvednek. Fontos, hogy, ha ilyesmit eszünk vagy szedünk, akkor kis adagokban kezdjük. Természetesen előforduló prebiotikum pl. az anyatejben lévő oligoszacharid, de található prebiotikum az articsókában, spárgában, póréhagymában, zöld banánban, cikóriában és hagymában.

A prebiotikus rostok a széklettömeg növelésével javítják bélmotilitást, rövidül a tranzititdő, a toxikus anyagcseretermékek kevesebb ideig tartózkodnak a bélben, csökken a nyálkahártya irritáció, a gyulladás.

Összegzés

Összefoglalva tehát a probiotikumok előnyösen alkalmazhatóak a bélflóra összetételének bármilyen okból történő megváltozása következtében létrejövő bélbetegségek megelőzésében, kezelésében, allergiás kórképekben, egyes metabolikus folyamatokban. Még rengeteg a felderítetlen terület ebben a témában, de az biztos, hogy még sokat fogunk hallani a közeljövőben a bélflóra, pro- és prebiotikumok valamint általános egészségi állapotunk közti összefüggésekről.

Ugyanakkor, mint szinte minden új dolgot ezt is nagyon felkapták és jól “megmarketingolták” ám, szóval fenntartásokkal kezeljük a mindenféle több ezer forintos “csodaszert”, amit már gyakorlatilag bárhol kaphatunk. Attól, hogy valami csilli-villi csomagban van, és minden este bevágnak egy reklámblokkot róla, hogy erősíti az immunrendszert ne dőljünk be neki! Nem igaz, hogy minél többféle flórát és egyéb hozzáadott csodaszert tartalmaz, az annál hatásosabb is lesz. Sajnos még mindig kevés tudományos bizonyíték van a jelenleg kapható szerekkel.

Személy szerint azt gondolom, hogy egészséges felnőtt szervezetnek, akinek rendben van az emésztőrendszere, annak nincsen szüksége probiotikum szedésére. Egészséges táplálkozással biztosíthatjuk, hogy a kis bogaraink jól érezzék magunkat. Erről a következő cikkben fogok bővebben mesélni! Ha valaki antibiotikumot szed, annak szoktam javasolni probiotikum szedését. A rengeteg elérhető termék közül kettőt szoktam javasolni, az Enterol tablettát, ami egy Saccharomyces boulardii nevű élesztőgombát tartalmaz, így az antibiotikum mellett is szedhető, hiszen erre az nem hat. Erről találtam a legtöbb tanulmányt, mely igazolja az antibiotikum okozta hasmenésben a pozitív hatását. A másik, amit még javasolok, bár azt inkább az antibiotikum kúra befejeztével, a Protexin Balance vagy Restore. Ezek többféle baktérium törzset tartalmaznak, több tanulmány igazolja hatásukat, bár itt sem beszélhetünk egyértelmű bizonyítékokról.

Take home message : A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amik jó hatással vannak az egészségünkre és rengeteg betegségben lehet pozitív hatásuk. Mellékhatásuk nincsen, de éretelmetlen szedésük felesleges pénzkidobás, mivel a jelenleg kapható probiotikumokkal kapcsolatban kevés tudományos bizonyíték áll rendelkezésünkre, valamint nehezen ellenőrizhető összetételük és minőségük. Egészséges, változatos táplálkozással boldog bélflórát nevelhetünk.

Dr Varga Zsuzsanna

( A cikkben megnevezett probiotikumokat saját tapasztalat alápján ajánlom, ezért semmilyen juttatást nem kapok!! )

( forrás: Wachta Judit Dr. - A probiotikumk helye az evidáncián alapuló orvoslásban,2011

Hamer, H.M., Jonkers, D., Venema, K., Vanhoutvin, S., Troost, F.J. and Brummer, R.. (2007) ‘Review article: The role of butyrate on colonic function’, Alimentary Pharmacology & Therapeutics

Puupponen-Pimiä, R., Aura, A.., Oksman-Caldentey, K.., Myllärinen, P., Saarela, M., Mattila-Sandholm, T. and Poutanen, K. (2002) ‘Development of functional ingredients for gut health’, Trends in Food Science & Technology

Sabater-Molina, M., Larqué, E., Torrella, F. and Zamora, S. (2009) ‘Dietary fructooligosaccharides and potential benefits on health’, Journal of Physiology and Biochemistry

Scott, K.P., Martin, J.C., Duncan, S.H. and Flint, H.J. (2013) ‘Prebiotic stimulation of human colonic butyrate-producing bacteria and bifidobacteria, in vitro’, FEMS Microbiology Ecology

Tuohy, K.M., Probert, H.M., Smejkal, C.W. and Gibson, G.R. (2003) ‘Using probiotics and prebiotics to improve gut health’, Drug Discovery Today )