Korábban már írtam, és biztosan sok helyen lehet olvasni, hallani róla, hogy az antibiotikum szedésnek milyen veszélyei, mellékhatásai vannak. A fölöslegesen felírt antibiotikumok sajnos valóban nagy károkat tudnak okozni, ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor elkerülhetetlen a szedésük, de nem kell aggódni, mert azért ez nem jelenti azt, hogy a helyzet reménytelen, és vége a bélflóránknak egy életre :) Beletelik némi időbe és energiába, de sokmindent tehetsz - az antibiotikum szedése idején és utána is - hogy minimalizáld a károkat és segítsd visszaépülni a bélflórát.
Probiotikumok
Sokan megkérdőjelezik, hogy van-e értelme probiotikumot szedni az antibiotikum terápia alatt is, mert, hogy azt is megöli a gyógyszer, így csak dobáljuk a sok pénzt az ablakon. Nos, ez nem feltétlenül igaz. Ugyanis nem kell ahhoz a probiotikumnak kolonizálni a bélrendszert mindjárt, hogy legyen hatásuk. Már a tranziens törzsek is terápiás hatással bírnak. Van néhány randomizált, placebo-kontrollos vizsgálat, amelyek bizonyították a probiotikum-használat hatékonyságát az antibiotikum szedés során - a mellékhatások csökkentek és kevesebb bélfertőzés alakult ki.
Például az egyik tanulmányban azt találták, hogy 135 kórházi beteg esetén, akik valamilyen antibiotikum kúrában részesültek, azok, akik probiotikumot szedtek mellé 12%-ban tapasztaltak hasmenést, szemben a placebó csoporttal, ahol ez az arány 34% volt. Ezen felül míg a placebó csoportban a hasmenéseket 17%-ban C. difficile okozta, a probiotikumot szedők esetében ez nem fordult elő egyetlen embernél sem.
Egy másik tanulmányban három különböző csoportban vizsgálták a probiotikumok hatását. Az első csoportban antibiotikumot szedők voltak, a második csoportban az antibiotikum terápia végeztével kaptak probiotikumot, a harmadik csoportban pedig a terápia alatt és után is szedtek probiotikumot a betegek. A placebó csoportban szignifikánsan magasabb volt a fakultatív anaerobok száma - ezzel vizsgálták a diszbiózist (a bélflóra felborult állapota) - 20 nappal a terápia végeztével. A másik két csoport között annyi volt a különbség, hogy a harmadik csoportban, ahol a terápia alatt is szedtek probiotikumot, ott a terápia alatt sem nőtt meg a fakultatív anaerobok száma, míg a második csoportban, ahol csak az antibiotikum befejezése után kezdtek el szedni azt találták, hogy a terápia alatt megnőtt az anaerobok száma, míg a probiotikum kúra után csökkent. Ez egyértelműen bizonyítja a probiotikumok kezelésének fontosságát az antibiotikum kezelés során, valamint azután is.
A legtöbb ilyen kísérlet során különböző Lactobacillus, Bifidobacterium vagy Saccharomyces boulardii törzseket használtak. A Lactobacillus és a Bifidobacterium a két leggyakoribb probiotikumként használt nemzetség, így ezek a kiegészítők könnyen elérhetők a legtöbb gyógyszertárban. A S. boulardii valójában egy hasznos gomba, nem pedig baktérium, ezért különösen hasznos antibiotikus kezelés során, mert az antibiotikumok nem képesek megölni. A S. boulardii azért is előnyös, mivel nem fenyeget az a veszély, hogy géneket hordoz az antibiotikum rezisztenciához, és később ezeket a géneket átjuttatja patogén baktériumokba.
Mint minden más a legjobb probiotikum kiválasztása is igencsak egyénfüggő - függ az antibiotikumtól és az egyén bélflórájának aktuális állapotától - de a leginkább ajánlott kiegészítő az antibiotikum terápia alatt az S. boulardii és a terápia végeztével pedig jöhetnek a Lactobacillus és a Bifidobacterium törzseket tartalmazó probiotikum készítmények.
Prebiotikumok
A prebiotikumok emészthetetlen szénhidrátok, vagy legalábbis emészthetetlenek számunkra, amelyek sértetlenül érik el a vastagbelet, és szelektíven táplálnak sok jótékony baktériumtörzset.
A prebiotikumok sokkal hatékonyabbak, mint a probiotikumok a bélben lévő jó baktériumok növekedésének elősegítésében. Így a prebiotikumok hihetetlenül fontosak az egészséges bélflóra védelme vagy újjáépítése során. Az antibiotikum alkalmazása alatt és után fókuszálj arra, hogy sok felszívódó rost jusson a szervezetedbe, amelyek táplálják a hasznos baktériumokat. A legjobb ilyenkor kerülni a nem felszívódó rostokat, mivel ezek irritálhatják az ilyenkor amúgy is nagyon érzékeny bélfalat.
Van azonban egy fajta nem felszívódó rost, ami ilyenkor állítólag nagyon jó hatású, ez a rezisztens keményítő - resistant starch - amely szelektíven serkenti a jó baktériumokat a beleinkben, segít fenntartani az egészséges baktérium egyensúlyt. Ezek a jó baktériumok rezisztens keményítővel „táplálkoznak” és rövid láncú zsírsavakat termelnek, melyek közül a legjelentősebbek az acetát, a butirát és a propionát. Ezen három rövid láncú zsírsav közül a butirát különös jelentőséggel bír, a vastagbélre és a teljes egészségre gyakorolt jótékony hatásának köszönhetően. A butirát az előnyben részesített energia forrása azoknak a sejteknek, amelyek a vastagbelet bélelik, és számos szerepet játszik az anyagcsere növelésében, a gyulladás csökkentésében.
A rezisztens keményítő néhány közismert élelmiszer forrása a zöld (éretlen) banán, a megfelelően elkészített főtt és lehűtött rizs vagy hüvelyesek, és főtt és lehűtött burgonya.
A változatosság fenntartása
A legnehezebb feladat egy antibiotikum kúra után nem a flóra mennyiségének helyreállítása, hanem a változatosság visszaállítása. Mint láttuk a probiotikumok hihetetlenül hasznosak lehetnek az antibiotikum okozta hasmenés megelőzésére és a bélfertőzés veszélyének csökkentésére, ezért azt javaslom, hogy probiotikum szedését már kezdjük el az antibiotikum kúrával együtt és folytassuk a kezelés befejezése után is. Azonban arra ne számítsunk, hogy kizárólag a gyári készítményekkel sikerül visszaépíteni az eredeti változatos flórát.
Az egyik legjobb módja, hogy különböző hasznos baktériumokat juttassunk a belünkbe, ha sok fermentált ételt fogyasztunk. A savanyú káposzta, valamint egyéb savanyított zöldségek, a kefír, joghurt nagyon jók erre. Azonban a boltban vásárolt kefír és joghurt nem sok élő flórát tartalmaz már. Sokkal jobb, ha otthon el tudjuk készíteni. Ami a prebiotikumot illeti, fogyasszunk annyiféle és annyi zöldséget, amennyit csak lehet. A legjobbak a répa, tök, fehérrépa, cékla..stb.
Ezen kívül kerülni kell a túlzott higiéniát, úgy értem a túl sok kézmosást, a fertőtlenítő termékek túlzásba vitt használatát. Túl sterilen élünk a modern társadalomban. Gondoljunk csak bele nagyszüleink gyerekkorukban hogyan éltek kint a tanyán, a ház körül, a kertben, a réten, patakparton. Koszosak lettek minden nap, sárosak, és a szüleik nem estek nekik fertőtlenítő törlőkendővel minden alkalommal, ahogy hozzányúltak valamihez. Ez nagyban segíti az egészséges mikroflóra változatosan tartását.
A bel és a máj támogatása
Amikor az antibiotikum felborítja a bélflóránkat, olyankor az egész emésztőrendszer és a bélfal is érintve van. Sokat segíthet még pl. a csontleves fogyasztása ilyenkor. Az émelygést, hányingert csillapítja a gyömbér, egy kis meleg vízbe, teába vágjunk/reszeljünk egy kicsit belőle.
A májra is rossz hatással van az antibiotikum, különösen, ha hosszú ideig kell szedni azt. Nemcsak az antibiotikumokat kell feldolgoznia, de a sok elpusztuló baktérium miatt és a bél megnövekedett áteresztő képessége miatt keletkezett lipopoliszacharidokkal is foglalkoznia kell. Nagyon jó hatása van a máriatövisnek, amit sokféle készítményben megtalálunk.
Remélem hasznosnak találjátok ezt a cikket:) Zöldségevésre fel!
forrás:
Hippokratész állítólag azt mondta, hogy "minden betegség a bélben kezdődik ". Nyilvánvaló, hogy ez nem igaz (vegyük például a genetikai rendellenességeket), de a krónikus betegségek egy jelentős része valóban összefüggésbe hozható a bél egészségével. Éppen csak ezer évig tartott az orvostudománynak ezt az állítást igazolni! 
