A belünk olyan, mint egy kert, ahhoz, hogy egészséges és szép kertünk legyen, jó talajra van szükségünk, egészséges talajhoz pedig egészséges és tápláló ételek kellenek. Ahhoz, hogy táplálni tudjuk ezt a talajt először el kell távolítani minden potenciálisan mérgező vagy gyulladást okozó anyagot (bizonyos ételek pl.), javítani kell az emésztést, a tápanyagok felszívódását és egyensúlyba hozni a bélflórát.

Ez egyszerűen hangzik, de valójában egy nagyon komplex folyamat. Megpróbálok leírni egy pár gyakorlati tanácsot, a lényeg, hogy lassan, egyszerre csak egy lépést haladj. Próbálj mindig kicsi változásokat bevezeteni, azokat megszokni és a mindennapok részévé tenni. Ha eggyel már megvagy, jöhet a következő. Jobb, ha csak kicsit változtatsz, de az hosszútávon megmarad, mint hogyha sokmindent változtatsz egyszerre. Erre nincs instant megoldás, egy kapszula, ehhez idő és türelem kell, de a türelem egészséget terem.

Első lépésben szabadulj meg mindentől, ami árthat!

Ha bármilyen étel allergiád vagy intoleranciád van, akkor azt ki kell vonni az étkezésedből. Ha felmerül a gyanú érdemes kivizsgáltatni magad, és orvos tanácsát kérni.

Csökkentsd vagy akár teljesen iktasd ki az étkezésedből a feldolgozott és magas cukor tartalmú ételeket, mert ez nem csak a belednek nem jó, az egész testednek sem jó!

Csökkentsd az omega-6 zsírsav bevitelt. Bár ez egy esszenciális zsírsav, a nyugati világban ebből túl sokat fogyasztunk. Ez főleg a növényi olajokban található meg, mint pl. napraforgó olaj, szója, margarin. Ezek helyett használj inkább oliva olajat vagy kókusz olajat.

A stressz egy fontos tényező a belünk egészsége szempontjából is. Az agyunk és a bélrendszerünk szoros kapcsolatban áll. Keress megoldásokat, hogy kezelni tudd a stresszt az életedben, meditálj, jógázz, relaxálj!

Ne szedj fölöslegesen antibiotikumokat! Sajnos tapasztalatból mondom, hogy sokan vannak, akik egy szimpla megfázásra, torokfájásra “szereznek maguknak” valahonnan és orvosi tanács nélkül is elkezdik szedni. Ezzel hatalmas károkat okozva. Egyrészt ezzel növelik a rezisztens kórokozók előfordulását, másrészt a bélflórájuk egészségét is tönkreteszik. A szisztémás hatása különösen drasztikus csecsemőkben és kisgyermekekben, kutatások igazolták, hogy az antibiotikumok bélflórára gyakorolt hatása egészen felnőttkorunkig megmaradhatnak. Valamint az is bizonyított tény, hogy a túlzott antibiotikum használat gyermekkorban megnöveli a későbbi allergiás-, atópiás-, autoimmun betegségek, asztma, elhízás és fertőzések kockázatát. Mindig kérd ki orvos véleményét! A vírusos betegségekben NEM használ az antibiotikum!

Ugyancsak bánj óvatosan a non-szteroid típusú fájdalomcsillapítók szedésével, mint pl. az ibuprofen. Ez ugyanis növeli a vékonybél permeabilitását, és gyulladást okozhat. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/ar...)

Második lépésben helyettesítsd a hiányzó faktorokat

Kezdjük az alapoknál! A gyomrodnak és belednek nincsen foga. Ahhoz, hogy rendesen meg tudd emészteni az ételeket időre van szükség, és ez ott kezdődik, hogy időt szánsz az evésre. Lassan eszel és alaposan megrágod az ételt. Közben nyugalomban vagy, az evésre és magadra figyelsz! Adj időt a szervezetednek az emésztésre, hagyj időt az evések közt, legalább 3-4 órát. Ezek az egyszerű dolgok drasztikus változást eredményezhetnek már anélkül is, hogy bármi mást megváltoztatnál az étkezéseddel kapcsolatban!

Cseréld le a főzéshez használt zsíradékot oliva olajra, kókusz olajra vagy vajra, esteleg kacsazsírra. Bélbarát zsírokat tartalmaz még az avokádó, a magok és diófélék.

Ha nem eszel rendszeresen jó minőségű halat, akkor szedj omega-3 zsírsavat tartalmazó magas minőségű étrendkiegészítőt.

Igyál sokat! Ha nem iszol eleget, a a beledben nem marad elég folyadék, mert minden vizet felszív a szervezeted, hogy ne száradj ki, ennek következménye pedig a székrekedés. Rengeteg ember jön székrekedéses panaszokkal. Ennek több oka lehet nyilván, de az egyik nyilvánvaló oka az, hogy nem isznak eleget. Az esetek egy jelentős részében ezzel az egyszerű változással sikerül orvosolni ezt a kellemetlen problémát. Az ideális 25-30 ml/testtömeg kg, tehát egy 70 kg-os embernek legalább 2 l víz/nap - bár ez nyilván változik a hőmérséklettől és a fizikai aktivitástól is.

A rostdús étkezés nagyon jó hatással van a bélflórára, minél rostdúsabban eszünk annál egészségesebb és változatosabb lesz a bélflóránk és vele mi is! Plusz a rostok lazítják a székletet, és ez a második varázsütés a székrekedéses problémák kezelésében! Ezen kívül igen laktatóak is és alacsony a kalóriatartalmuk a rostban gazdag élelmiszereknek. Az ideális a 18 g/nap, amit rengeteg zöldség, hüvelyesek és finomítatlan, teljes kiörlésű szénhidrátok ( zab, köles, quinoa, amarant, stb) fogyasztásával tudsz elérni.

És végül relaxálj, meditálj, pihenj és aludj, amennyit csak kíván a szervezeted! Tudom, hogy ezt sokkal könnyebb mondani, mint csinálni, de ez borzasztóan fontos lenne!

Harmadik lépés végül, hogy gyógyíts meg minden bajt és védd a bélflórádat!

A következőekben felsorolok a teljesség igénye nélkül néhány “bélüzemanyagot”, amik segítenek a flóra helyreállításában, fenntartásában, és gyógyításában.

Használj rendszeresen kurkumát az ételeidben! Rengeteg ételben lehet használni és azon kívül, hogy finom, pl. csökkenti a gyulladást, segít a depresszióban, növeli az inzulin érzékenységet és jótékony hatása van a bélflórára is.

Probiotikus élelmiszerek: fermentált tejtermékek, mint a bio natúr joghurt, tejföl, sajt vagy kefir (ha nincs laktóz érzékenység). Jó alternatíva a kimchi, kombucha, miso, natto, savanyú káposzta. Válassz olyat, amik nem pasztörizáltak, mert a hőkezelés után már nem fognak semmilyen élő organizmust tartalmazni az tuti.

Prebiotikus élelmiszerek: spárga, érett banán, padlizsán, endívia, fokhagyma és a hagyma, csicsóka, póréhagyma, hüvelyesek (mint a bab, borsó, lencse) és cikória. Finomítatlan, teljes kiőrlésű dolgoknak is van jó esetben prebiotikus funkciója.

Növényi polifenolok. Ezek fontos, a természetben előforduló vegyületek, amelyek megtalálhatók a legkülönbözőbb növényekben, gyümölcsökben és zöldségekben, és mindenféle jótékony hatásuk van mind a bélre, mind a szervezet egészére: citrusfélék, sötétzöld leveles zöldségek - spenót, sóska, kel - zöld tea, bogyós gyümölcsök, magok és diófélék, kakaó - vagyis CSOKIIII! De csakis a jó minőségű, valódi kakaóból készült csokoládé és kakaópor.

Dr Varga Zsuzsanna

( forrás: Bjarnason, I., Williams, P., Smethurst, P., Peters, T.J. and Levi, A.J. (1986) ‘Effect of non-steroidal anti-inflammatory drugs and prostaglandins on the permeability of the human small intestine’, Gut

De Filippo, C., Cavalieri, D., Di Paola, M., Ramazzotti, M., Poullet, J.B. and Massart, S. (2010) ‘Impact of diet in shaping gut microbiota revealed by a comparative study in children from Europe and rural Africa’, Proceedings of the National Academy of Sciences

De-Souza, D.A. and Greene, L.J. (2005) ‘Intestinal permeability and systemic infections in critically ill patients: Effect of glutamine*’, Critical Care Medicine

Dethlefsen, L. and Relman, D.A. (2010) ‘Incomplete recovery and individualized responses of the human distal gut microbiota to repeated antibiotic perturbation’, Proceedings of the National Academy of Sciences

Gibson, P.R. and Shepherd, S.J. (2010) ‘Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach’, Journal of Gastroenterology and Hepatology

Lambert, G., Boylan, M., Laventure, J.., Bull, A. and Lanspa, S. (2007) ‘Effect of aspirin and ibuprofen on GI Permeability during exercise’, International Journal of Sports Medicine,

Puupponen-Pimiä, R., Aura, A.., Oksman-Caldentey, K.., Myllärinen, P., Saarela, M., Mattila-Sandholm, T. and Poutanen, K. (2002) ‘Development of functional ingredients for gut health’, Trends in Food Science & Technology

Wald, A. (2013) Patient information: High-fiber diet )

Amire a legjobban vágyunk az a kapcsolat és a figyelem.

Egy tanulmány szerint a fokozott figyelem kulcsfontosságú. A tudatos szex során képesek vagyunk megfigyelni az érzéseinket és a testünk érzékeléseit anélkül, hogy a tapasztalatainkat jó vagy rossz kategóriába sorolnánk vagy, hogy meg akarnánk változtatni az érzéseinket. Ha erre képesek vagyunk, akkor ki tudjuk kapcsolni a robotpilótát.

Az elmúlt két évtizedben számos kutatás dokumentálta a tudatosság jótékony hatásait. Úgy tűnik, hogy ezek jól működnek a szexuális életünkben is.

Olvass tovább és szeress jobban :)

http://www.mindful.org/whats-sex-got-to-do-with-mindfulness/?utm_content=bufferfe5d1&utm_medium=social&utm_source=facebook.com&utm_campaign=buffer

A high-intensity interval training - magas intenzitású interval edzés segítségével perceken belül leizzadsz, felmegy a pulzusod és maximális egészségügyi előnyökhöz juthatsz anélkül, hogy órákat kellene edzened. A legjobb az egészben, hogy tudományosan bizonyított, hogy működik.

A rövid ideig végzett megerőltető testmozgásnak pozitív hatása van a szervezetedre. Jót tesz a tüdődnek, szívednek és az anyagcserédnek.

Ki lehet próbálni bármilyen aerob sporttal. A HIIT alapelveit alkalmazhatod futásban, biciklizésben, úszásban, lépcsőzésben, ugrálásban, evezésben..stb.

A hátránya? Habár a HIIT edzés csak rövid ideig tart, nagyon kemény, a határaidat feszegeti:)

A következő cikkben 10, 7 és 4 perces edzéseket találsz:

Egy tanulmányban vizsgálták a jóga csontokra gyakorolt hatását idősebbekben, akiknek csontritkulása vagy csökkent csontsűrűsége volt. A 2005-2015 közt végzett kísérletben 741 embert vontak be, akiknek átlagéletkora 63 év volt. Minden nap, vagy legalább minden másnap 12 különböző jóga pózt gyakoroltak. Vizsgálták a csontsűrűséget, röntgent készítettek a kísérlet elején és végén is. 

Szignifikánsan javult a csontsűrűség a gerincben és a combcsontban is! A jóga biztonságos még csontritkulásban szenvedőknél is, mellékhatása csak a jó tartás, a jó koordináció, megnövekedett izomerő, csökkent stressz.

http://journals.lww.com/…/Twelve_Minute_Daily_Yoga_Regimen_…
https://well.blogs.nytimes.com/…/12-minutes-of-yoga-for-st…/

Háziorvosként rengeteg emberrel találkozom, akiknek magas a koleszterinszintje. Nagyon sokan szednek úgynevezett sztatinokat, melyek a koleszterinszintet csökkentik. Úgy gondolom, hogy ez önmagában kevés ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el a terápiában. A gyógyszerszedés mellé, illetve előtte érdemes változtatni az életmódunkon is. Alapvetően probléma, hogy az emberek nem tudják mi is az a koleszterin, hogyan kerül a testünkbe, miért rossz vagy jó az nekünk és mit tehetünk, hogy ez jó irányba változzon?!

Mi az a koleszterin?

A koleszterin (C27H46O) szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Különösen nagy mennyiségben fordul elő egyes szervekben, pl. a mellékvesében, idegrendszerben. Koleszterint a szervezet minden sejtje előállít; a legnagyobb mennyiséget a máj. A sejthártyák felépítésében van fontos szerepe, továbbá sokféle hormon szintézisének kiindulási anyaga. Minden sejt membránjában megtalálható mint a membránfluiditást szabályozó anyag: a túl rigid membránokat folyékonyabbá teszi, a túlságosan folyékonyakat pedig merevíti. Emellett az epesavak és a szteroidhormonok prekurzoraként (előanyagaként) is ismert.

75-80 %-át a testünk állítja elő, a maradék pedig a táplálékkal kerül a szervezetünkbe. Ha a táplálékkal több koleszterint viszünk be, akkor a szervezetünk kevesebbet termel, és fordítva. Ezért mostmár az ajánlások nem az ételek koleszterin tartalmára fókuszálnak, mert tudjuk, hogy más dolgok jobban befolyásolják a vérszintjét. ( Bár, ha magas a koleszterin szinted és a családban többeknél is előfordul, akkor lehet, hogy a dietetikus ajánlása alapján kerülnöd kell a magas koleszterintartalmú ételeket.)

Mi az a “jó” és “rossz” koleszterin?

Mivel a koleszterin egy lipid ezért a vérben nem úszkálhat magában, hidrofób - tehát víztaszító részecske, melyet a plazma vizes közegében kell szállítani. A szállítást a lipoproteinek végzik, amik a hidrofób lipideket hidrofil - tehát víz-szerető - burokban tartják. Különböző típusú lipoproteinek vannak, melyekben a koleszterin aránya változó, és más a szerepük is. A két legfontosabb, és leggyakrabban vizsgált az LDL - kis sűrűségű lipoprotein - és a HDL - nagy sűrűségű lipoprotein. Az LDL a leggazdagabb koleszterinben, és ennek a szerepe, hogy koleszterint szállítson a sejteknek. Az LDL-t gyakran “rossz koleszterin”-nek hívják, mert, ha túl sok van belőle, akkor az erek falához tapadhatnak és részt vesznek a plakkok képzésében, érelmeszesedésben. A HDL a sejtekből és az erek falából a májba szállítja vissza a felesleges koleszterint, amely ott újrahasznosul vagy epesavvá alakulva kiválasztódik az emésztőrendszerbe. Ez a „jó” koleszterin.

Miért mérik?

A koleszterinszint vizsgálatát az érelmeszesedés és ennek következtében fellépő betegségek (szívinfarktus stb.) kockázatának megállapítására használják. A kívánatos értékek több körülménytől is függenek. Cukorbetegség esetén pl. a kívánatos összkoleszterinszint < 4,6 mmol/l. Egy kicsit leegyszerűsítve és jobban megjegyezhetően a kívánatos értékek: HDL > 1, triglicerid < 2, LDL < 3, összkoleszterin < 5 mmol/l. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát általában a HDL és az összkoleszterin hányadosával szokták becsülni, mert a magasabb HDL-szint csökkenti a magas LDL-szint kockázatát.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem minden LDL ( és HDL) ugyanolyan kockázat szempontjából. Ez megmagyarázhatja miért van az, hogy egyes embereknek magas az LDL szintjük, de nincsen semmi bajuk, míg másoknak alacsonyabb LDL szinteknél is alakul ki problémájuk. Úgy tűnik, hogy a részecske mérete is számít. A kicsi és sűrű LDL részecskék könnyebben beépülnek a plakkba, míg a nagyobb, bolyhos szerkezetűek lepattannak az érfalról.

Bár ma már vannak olyan vizsgálatok, amikkel a részecskék méretét is tudják mérni, erre nincsen szükség, mivel az összkoleszterintszint, LDL, HDL és triglicerid szint elegendő információt szolgáltat a kockázati tényezők figyelembevételével.

Mediterrán diéta vs. sztatinok

Mind a mediterrán diéta, mind a sztatinok hatékonyan csökkentik a szívbetegség és szív-érrendszeri katasztrófák bekövetkezésének valószínűségét. Egy 2013-ban végzett nagyszabású kutatás szerint például azoknál a magas kockázattal rendelkező embereknél, akik átváltottak mediterrán diétára, 30%-kal csökkent a szívroham, stroke kockázata. A sztatinok egy hasonló vizsgálatban pedig 44%-kal csökkentették a kockázatot egy 2009-es vizsgálat szerint.

Az optimális választás azonban, legalábbis azok számára, akiknél magas a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, a kettő kombinációja. Azoknak, akiknek alacsony a kockázata viszont elég lehet a mediterrán diéta - sok olívaolaj, diófélék, gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek; hal, szárnyas és a bor (étkezésnél) mértékkel; és kevesebb tejtermék, édesség és vörös, valamint feldolgozott húsok.

Tehát itt nincs vagy-vagy, kiindulópontnak, az alacsony kockázattal rendelkezőek esetében elegendő lehet az életmódváltás, a mediterrán diétára átállás, melynek egyéb pozitív hozadéka is van, pl. csökken a kognitív hanyatlás, bizonyos ráktípusok és a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Azonban, ha mindezek ellenére sem normalizálódik a koleszterinszint, akkor érdemes elkezdeni valamilyen sztatin szedését.

Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetnek, azok, akik sztatint szednek, hogy úgy érzik ezzel elkerülhetik az életmódváltást, és mindent úgy csinálhatnak, ahogyan eddig. Ez egy kolosszális hiba. A gyógyszeres terápia mellett szükség van az életmódváltásra és a diétára.

Tehát összességében elmondható, hogy a mediterrán diéta akkor is segít, ha valaki gyógyszert szed, és a koleszterinszint csökkenésen kívül egyéb egészségügyi előnyökkel is jár.

Hogyan segíthetsz még csökkenteni az LDL, és növelni a HDL-szintedet?

1. Kerüljük a transz-zsírokat és fogyasszunk főleg telítettlen zsírokat!

A telítettlen zsírok csökkentik az LDL-szintet és emelik a HDL-szintet, pont, ahogy nekünk jó:) Tehát, ha magas a koleszterinszinted, hagyd el a vajat, a zsíros húsokat, különösen a feldolgozott húsokat, kókusz és pálma olajat, és ehelyett válassz extra szűz olívaolajat, dióféléket, magvakat, olajos halakat, avokádót és humuszt.

A transz-zsírok a legrosszabbak, így azokat kerüljük, amennyire lehet. Ezek tulajdonképpen egyszeresen telítetlen zsírsavak „transz” elrendezéssel, ez azt jelenti, hogy a szénhez kapcsolódó hidrogénatomok egymással szemben, transz állásban helyezkednek el.

Transz-zsírok alapvetően kétféle módon keletkezhetnek, egyrészt mesterségesen, a növényi olajok részleges hidrogénezése vagy az olajok finomítása során, másrészt természetes úton, a kérődző állatok anyagcseréje során. Számos országban szabályozzák a maximálisan az élelmiszerbe kerülhető transz-zsírsav mennyiségét. Az Egészségügyi Világszervezet 1%-ban határozza meg az elfogyasztott transzzsírok maximális értékét, ez azt jelenti, hogy a napi energiabevitel maximum 1%-a származhat transzzsírokból, nemzetközi táplálkozási ajánlások ennél magasabb szintet, az energiabevitel maximum 2%-t javasolják. Magyarországon – Ausztria és Dánia után – az Európai Unióban harmadikként 2014. február 18-tól korlátozták a végső fogyasztónak szánt élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát.

A következő ételekben fordulnak elő transz-zsírok nagy mennyiségben: a mélyhűtött pékárukban, levesporokban, kész salátaöntetekben, mélyhűtött pizzákban, ropikban, kekszekben, nápolyifélékben, a bevonómasszából készült figurás csokoládékban, szaloncukorban, sőt a mikrós pattogatott kukoricában is.

2. Egyél több növényt :)

A növényi élelmiszerek hatékonyak lehetnek a koleszterin szint normalizálásában. Először is, mert rostban gazdag táplálékok, és néhány rost fajta a bélben megköti a koleszterint és így kiürül. Másodsorban ezek a rostok táplálják a bélbaktériumokat, és a fermentációnak köszönhetően rövid láncú zsírsavak keletkeznek, amik a véráramba jutva befolyásolják a máj koleszterin termelését. Az egyik ilyen rost, ami bizonyítottan pozitívan befolyásolja a koleszterin szintet az a béta-glükán, ami pl. a zabban és árpában található. Napi 3g béta-glükán csökkenti az összkoleszterin szintet és az LDL-szintet is.

3. Kerüljük a feldolgozott, finomított gabonaféléket

Ide tartozik a fehér lisztből és hozzáadott cukorral készült pékáruk pl. Ezek az ételek negatív hatással vannak a vér koleszterin szintjére. Cseréld le őket teljes kiörlésű, minél természetesebb, feldogozatlanabb változatokra.

4. Mozogj rendszeresen!

A mozgás nemcsak, hogy az egész szív-érrendszert egészségesen tartja, de csökkenti az LDL-szintet, és növeli a HDL-szintet.

5. Tartsd egyensúlyban a testsúlyod!

Ha túlsúlyos vagy, különösen, ha nagy a haskörfogatod, az együtt jár a magas LDL-szinttel, és az alacsony HDL-szinttel. Tehát a fogyás természetesen segít normalizálni a koleszterin szintet is.

A lényeg, hogy ha javasolnak gyógyszert, ha nem, az életmódváltásnak fontos szerepe van a koleszterinszint csökkentésében, és ezzel a szív-érrendszeri betegségek, agyi történések megelőzésében is. Bár sokkal könnyebb lenyelni minden nap egy kis tablettát, de hosszútávon mindenképpen jobban járunk, ha mellé teszünk mi is az egészségünkért.

A Mayo Clinic mediterrán diéta javaslata:

http://www.mayoclinic.org/healthy-l...

Dr Varga Zsuzsanna

forrás:

http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1200303?query=featured_home&#t=article

http://circoutcomes.ahajournals.org/content/2/3/279